Megoszlanak a vélemények arról, hogy Pintér Sándor miért most kérte fel az 15-20 évvel ezelőtti olajügyek kivizsgálására egyik bizalmasát és korábbi munkatársát, Horváth András nyugalmazott tábornokot. Egyesek szerint ez jutalomjáték a szakmailag elismert tábornoknak, hogy pályafutását méltó módon fejezhesse be, mások szerint viszont politikai céllal szemezgethet a régi ügyekből. A Belügyminisztérium egyelőre még Horváth hivatalos életrajzát sem adta ki.

"Az olaj-ügyek összefüggéseinek (...), kapcsolati pontjainak az áttekintése alapján lehetne végső megállapításokat tenni, és végső következtetéseket levonni." Sok egyéb mellett ezt a javaslatot fogalmazta meg javaslatként a 2000-ben az olajügyek feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság, amelynek jelentését politikai viták miatt soha nem fogadták el.

Tizenhárom évvel később a közvélemény még mindig nagyon keveset tud az 1990-es évek nagy üzleteinek hátteréről. Pintér Sándor belügyminiszter most újra nekigyürkőzik az olajügyek felderítésének. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy június 16-i hatállyal miniszteri biztossá nevezte ki Horváth Andrást, akinek feladata "az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az úgynevezett olajos ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának irányítása, koordinálása."

Horváth András 2011-ben átveszi a nyugállományú rendőr dandártábornoki kinevezési okmányt Schmitt Páltól.
©

A belügyminiszteri utasítás megfogalmazása is utal rá, hogy mára az ügyek jórészt elévültek, nyomozni mára legfeljebb az ezekhez kapcsolódó gyilkosságok és robbantásos merényletek után érdemes. Horváth András dolga így sem egyszerű, hiszen az állam annak ellenére is vesztésre áll az olajügyek, illetve az 1990-es évek közepén kirobban maffiaháború feltárásában, hogy az utóbbi időben több ügyet is igyekeznek a jelenleg is bíróság előtt álló Portik Tamás számlájára írni.

Olajszőkítők, politikusok
Az olajozás hőskora 1990 és 1995 közé esik, amikor két különböző hatósági ára volt a motorokban használt gázolajnak és az államilag támogatott háztartási tüzelőolajnak (HTO), pedig lényegében ugyanarról az anyagról volt szó. 1992-ben elrendelték a fűtőolaj pirosra színezését, hogy a két különböző árú üzemanyagot meg lehessen különböztetni egymástól. Erre a bűnözők kénsav hozzáadásával fakították ki a színezéket, és dízelüzemanyagnak adták el az olcsóbb fűtőolajat, amivel a csúcsponton már majdnem 40 forintot lehetett keresni literenként.
Miután 1995-ben megszűnt az árkülönbség, a bűnözői csoportok kőolajszármazékok importjával kezdtek foglalkozni: gázolaj helyett más, alacsonyabb vámtételű termékeket tüntettek fel a szállítóleveleken, vagy házilag barkácsolt finomítókban állítottak elő dízelolajhoz hasonló üzemanyagot. A csalókat segítette az 1992-ben bevezetett úgynevezett halasztott vámfizetés, ami lehetővé tette, hogy csak 15 nappal az áru beérkezése után fizessék meg a közterhet. Két hét múlva viszont a vámosok már csak a hűlt helyét találták az olajnak és a csaló cégeknek is. A halasztott vámfizetést a Horn-kormány eltörölte ugyan, de lobbinyomás hatására rövid idő múlva ismét bevezették.
Az olajbűnözéshez nyilvánvalóan hozzájárult a politika is, hiszen az teremtette a jogi kiskapukat, fenntartotta a kettős árrendszert és a halasztott vámfizetés lehetőségét. A felelősséget azonban minden politikai erő a másik oldalon vélte meglátni, ezért sem jutott semmire az olajügyeket 2000-ben vizsgáló parlamenti bizottság. Az olajozással megkeresett milliárdokat a bűnözők a szórakoztatóiparba, ingatlanokba és legális vállalkozásokba fektették. Az ezek egymástól való megszerzésért indultak az alvilági leszámolások.

A "megfelelő" ember mindent megold?

Egyelőre nem tudni, hogy ezen a téren elérhet-e valamit olajügyekben a nemrég megbízott miniszteri biztos, és azt sem, hogy miért ő a megfelelő ember a feladatra. Horváth András nyugalmazott rendőrtábornokot a belügyminiszter egyik bizalmasának tartják a testületnél, de a Belügyminisztérium cikkünk megjelenéséig nem reagált a kérdéseinkre, még életrajzát sem adták ki. Pedig fontos lett volna, ugyanis a tábornokról fellelhető cikkek és a parlament honlapján hozzáférhető, az olajügyekben működött vizsgálóbizottság jegyzőkönyvében olvasható – egyes rendőrök véleménye alapján megkérdőjelezhető – vallomás szerint Horváth furcsa körülmények között fejezte be rendőri pályafutását.

Radnai a kecskeméti maffiaper tárgyalásán - összeérnek a szálak?
©

A titkosítás alól feloldott jegyzőkönyv 20. és 21. oldalán található az a rész, ahol a Papa néven ismert egykori nyomozó, Sándor István arról beszél, hogy Horváthnak - aki akkor a Pest megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese volt - azért kellett leszerelnie, mert információkat szivárogtatott ki az életellenes bűncselekményekkel kapcsolatba hozott bűnözőknek a a velük szemben folyó nyomozásról. Horváth „kapcsolata" Papa szerint Radnai László, a Conticar Videoszolgáltató és Autókereskedelmi Kft. ügyvezető-tulajdonosa volt. Miután erről az akkori megyei főkapitány tudomást szerzett, Horváthot és a szivárogtatásban részt vevő emberét, a szervezett bűnözés elleni osztály akkori vezetőjét, Tóth Ernőt kitiltatta még az értekezletekről is, majd távozniuk kellett a testülettől. A Sándor István által elmondottakat a HVG-nek akkoriban többen cáfolták. 

Horváh "Carriere"-je a rendőrség után

Ezt követően érdekesen alakult Horváth András civil élete. 1997-ben Pintér Sándor egykori vállalkozásának, a Preventív-Security Rt. igazgatóságának tagjaként részt vett Pintérrel együtt a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodó cégének biztonsági bemutatóján. A belügyminiszter a történtekre később nehezen emlékezett vissza, és végül azt mondta, hogy fogalma sem volt arról, hogy ő azzal a bizonyos Clodóval ült egy asztalnál.

Nem csak Preventív-Securityvel kapcsolatban adódtak kínos pillanatok, hanem saját vállalkozásában, a Carriere Kft.-ben is. A társaság ugyanis egy jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt 1997-ben indult eljárás érintettje lett. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ) munkatársai azért kezdtek vizsgálódni, mert tudomásukra jutott, hogy az egyik biztosítótársaság által megbízott magánnyomozó cég olyan adatokat szolgáltat ügyfelének, amelynek forrása minden valószínűség szerint a Belügyminisztérium volt. Az RSZVSZ szerint a magánnyomozó cég exrendőr munkatársai összejátszottak az aktív rendőrségi, illetve belügyi állományban dolgozó volt kollégáikkal, olyanokkal, akik jogosultak használni a közúti közlekedési nyilvántartást.

Ezt követően a Carriere Kft. legközelebb akkor szerepelt a sajtóban, amikor 2002-ben a Magyar Posta Rt-nél azt keresték poligráfos vizsgálat segítségével, hogy ki szivárogtatta ki az állami cég és a Földi László-féle Defend Kft-vel közti megállapodás dokumentumait, többek között azt, hogy a biztonsági cég 650 millió forintért szerződött a postának pénzszállításra. Ebben az időben egyébként Horváth már nem a Carriere Kft. ügyvezetője volt, hanem Pintér Sándor belügyminiszter munkáját segítette tanácsadóként.

Pintér Sándor mostani belügyminisztersége alatt Horváth András is visszatért. A hvg.hu információi szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál lett tanácsadó, és a nyugalmazott ezredes tábornokká lépett elő. Miniszteri biztossá való kinevezése fél évre elég nagy meglepetést keltett szakmai körökben. A hvg.hu egyes forrásai szerint furcsa, hogy épp most merült fel, hogy az olajos ügyekhez kapcsolódó „élet elleni bűncselekmények" felderítésére ilyen pozíciót találjanak ki.

"Méltó lezárás"?

Akadt olyan nyomozó, aki arra hívta fel a hvg.hu figyelmét, hogy a miniszteri biztos kézi vezérlést alkalmazhat átnyúlva a rendőrség, ügyészség feje felett. A hat hónap – vélekedett – komoly felderítésekre nem sok idő, ám arra elég lehet, hogy Horváth bekérjen iratokat és szemezgessen belőlük. Erre viszont mások azt vetették fel: ha valaki esetleg arra gondol, hogy iratokat akarnának eltüntetni, az azért rossz irány, mert arra korábban is lett volna lehetőség. Szerintük valószínűbb, hogy a miniszteri biztosság Horváth munkásságának "méltó" lezárása lehet, mivel szakmai körökben mindig elismerték tudását és tapasztalatát.

Portik a bíróság előtt - rá vallott Radnai?
©

A hvg.hu beszélt olyan volt rendőrrel, aki alkotmányossági problémákat vetett fel, mondván, hogy a kinevezés szövege alapján Horváth „feladatainak végrehajtása érdekében valamennyi érintett nyomozó szervezeti egységgel folyamatos és közvetlen kapcsolattartásra, egyeztetésre, továbbá adat, információ, illetve irat bekérésére jogosult.” Ekkora hatalma még a miniszterelnöknek sincs – jegyezte meg az egykori nyomozó. Ezért gondolja úgy – és ebben nem volt egyedül –, hogy a régi olajos ügyek egy-egy szálát a választások előtt a politikai kampányban próbálják majd felhasználni.

Többen leginkább a Radnai László és volt cége, a vitatott Conticar-Energol-vonal miatt lepődtek meg azon, hogy épp Horváth Andrásra esett a belügyminiszter választása. A cégekben résztvevőket és társaikat a kecskeméti maffiaperben pedig többek között bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt ítélték el; az olajszőkítéses ügyekkel kapcsolatban viszont akadt köztük olyan személy is, akit az adócsalás vádja alól felmentett a bíróság. Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, Radnai tavaly vallhatott korábbi üzlettársa, a tavaly július 14-én elfogott Portik Tamás ellen. Akkor forrásaink azt állították, ezért cserében még büntetésének letöltése előtt szabadulhatott, illetve kegyelmet kért a köztársasági elnöktől.

Ezzel szemben a hvg.hu beszélt olyan egykori középvezető rendőrrel, aki hangsúlyozta, hogy épp itt az ideje, hogy a kilencvenes években történt gyanús haláleseteket, öngyilkossági kísérleteket, eltűnéseket újra elővegyék, és ha lehet, felderítsék. „Miért nem fordulhat elő az, hogy esetleg tényleg meg akarják oldani ezeket az ügyeket?” – vetette fel. Hangsúlyozta, lehet, hogy a nyomozásokat a biztos koordinálja, de az összegyűjtött bizonyítékokat az ügyésznek, vagy a bírónak kell majd értékelnie.

„Mindenkinek az lenne az érdeke, ha ezeket az ügyeket megnyugtatóan lezárnák. A vagyonokat már nem lehet visszaszerezni, nem lehet utánamenni. Nagyon szövevényes ügyek ezek és nagyon mocskosok is. De azért azt is nézzük meg, hogy kik alkottak olyan jogszabályokat, hogy ezeket az olajos ügyeket el lehessen követni. És vajon miért? Véletlenül? Ugyan. De a csúcsot most sem fogják megugrani” – jegyezte meg a volt parancsnok.

Cikk megosztása
Címkék