Az egyik legfájóbb pontjukon szúrta meg Áder János a kormánypártokat, illetve magát a miniszterelnököt, amikor kedden politikai vétót emelt az egyházügyi törvény mellett az alkotmány negyedik módosításával összefüggő csomag ellen is. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a médiahatóság elnökhelyettese is rendeletalkotási jogkört kapna, és ezzel a törvényt megszavazó Országgyűlés felülírja a tavaly hatályba lépett alaptörvényt.

A kormánypártok nem sokat gondolkodtak Áder János alkotmányjogi észrevételein, a kedd este összehívott – a parlament napirendjét kialakító – házbizottsági ülésen Rogán Antal frakcióvezető már jelezte: még pénteken, az utolsó nyári ülésnapon visszakerülnek az Országgyűlés elé határozathozatalra az államfő kifogásolta törvények. Fideszes és piaci források szerint a miniszterelnök-pártelnök kulcsfontosságúnak tartja a médiahatóságra vonatkozó törvénymódosítást, mert elnök híján jelenleg nincs, aki kiírja a milliárdos tételű, mobilszolgáltatókra vonatkozó frekvenciapályázatokat, de Rogán szerdán azt mondta, hogy a törvénymódosítás Ádert zavaró passzusa helyett újat nyújtanak be.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a média felügyeleti és döntéshozó szerve, a Médiatanács elnöke április 12-én hunyt el. A 2010-ben alkotott, de az azóta többször módosított médiatörvény szerint utódját a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezheti ki, de Orbán Viktor közel három hónapja nem nevezte meg a jelöltjét. A hvg.hu több forrásból is megerősített információi szerint a miniszterelnök – miután a Fidesz holdudvarában nem talált megfelelő szaktudással rendelkező és megbízható jelöltet – az idei évben már nem akart a kérdéssel foglalkozni, ezért kérte az Áder által végül megvétózott törvénymódosítást.

A piaci viszonyok érdeklik a Fideszt

A Szalai utódát kereső kormánypártok a saját csapdájukba estek: az elmúlt években addig módosították a 2010-es médiatörvényt, annyira körülbástyázták és központosították az alkotmányban a médiahatóság elnökének jogköreit, hogy most sem a megfelelő elnökjelöltet nem találják, és az NMHH nagy fajsúlyú ügyei sem haladnak.

Buherálják a hálózatot

Túry Gergely

A kormányban és a Fideszben eleve konfliktust okozott 2010 végén, hogy a kormánypárt az akkori alkotmányt módosítva rendeletalkotási jogot kívánt adni Szalai Annamáriának. A közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor ellenezte a Rogán Antal beterjesztette javaslatot, sőt azt állította, hogy a kormány nem fogja támogatni a politikus tervezetét. Végül a Fidesz és a KDNP támogatásával mégis átment a javaslat az Országgyűlésen, majd a 2012-ben életbe lépett új alkotmányba is belefoglalták az elnök rendeletalkotási jogosítványát. Rogán 2010-ben azzal indokolta az alkotmánymódosítást, hogy „a piaci viszonyok változását” a törvényhozás nem tudja elég gyorsan követni, a médiahatóság elnöke viszont frekvenciadíjak rendeleti úton történő megszabásával képes lenne erre.

Az új alaptörvénybe bekerült az is, hogy a hatóság vezetője egy külön rendelet megalkotásával felhatalmazhatja helyettesét, hogy az elnök távollétében ő is intézkedhessen. Csakhogy amíg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetője, Szász Károly 2011 januárjában, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, Matolcsy György pedig 2013 májusában felhatalmazta helyettesét, addig Szalai Annamária 2010 és 2013 között a mobilszolgáltatokért is felelős Mátrai Gábort nem ruházta fel ezzel a jogosítvánnyal. Tehát hiába teszi lehetővé az alkotmány Mátrainak, hogy ő is rendeleteket adhasson ki, amíg erre főnöke nem ad engedélyt, nem élhet a jogával.

Elbukott jelöltek?

Mint arról a hvg.hu is beszámolt korábban, a Szalai halála utáni hetekben már gőzerővel keresték a Fideszben a médiahatósági elnök utódát. Az Index úgy értesült, hogy még az elnök halálának napján volt egy, a miniszterelnöknél összehívott, jelöltkereső tanácskozás. Orbán Viktor azt kérte, hogy a jelölt legyen „támadhatatlan”, „töltse ki jó egészségben a 9 éves mandátumát”. Információink szerint hasonló szempont volt, hogy a nemzetközi vitákat kiváltó, a nemzetközi szervezetek kérésére többször módosított médiatörvényt ne kelljen újból megváltoztatni.

A közmédia vezetői (balra Böröcz) és Szalai egy 2011-es rendezvényen

Túry Gergely

Ugyanakkor forrásaink szerint a miniszterelnöknek feltétele volt, hogy a Fidesz média és gazdaságpolitikai szempontjait értő és adott esetben segítő személy kerüljön az NMHH élére. Bár a médiatörvény hazai és nemzetközi vitájában főleg a hatóság sajtó feletti, eltúlzottnak vélt felügyeleti jogosítványait bírálták a kritikusok, a hírközlési hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával az NMHH alá kerültek a mobilszolgáltatók, a Telekom, a Vodafone és a Telenor frekvenciaügyei, illetve a százmilliárdos piac ellenőrzése is – tehát Szalai utódának ezt a területet is át kellene látnia.

Csakhogy a kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai, illetve az azt követő törvénymódosítás után megnehezítette a saját dolgát. Idén márciusban szigorították azokat a szakmai követelményeket, amelyek alapján valaki jelöltté válhat az elnöki tisztségre. A miniszterelnök kétféle törvényi feltétel alapján választhatja ki jelöltjét. Vagy olyan személyt keres, akinek legalább ötéves, a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével, esetleg hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata van. Vagy olyat jelöl a kormányfő, akinek a médiatudomány terén tudományos fokozata van, esetleg tíz éve tanítja a szakterületet valamelyik főiskolán, egyetemen.

A szigorú törvényi feltételeknek viszont a Fidesz holdudvarában egyetlen ember felelne meg: Koltay András, az NMHH Médiatanácsának a tagja, aki több mint tíz éve tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ám Koltay – forrásaink szerint – nem felel meg a miniszterelnök elvárásainak: a sajtójog kutatója, a hírközlési piacot nem igazán látja át, ráadásul a kormánypártban „túl függetlennek” tartják. Felmerült még a közmédia vagyonát kezelő, a műsorokat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezére, Böröcz István; a kormánynak tanácsokat adó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Kalmár István neve, de az Origo májusi cikke szerint Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, volt sportminiszter neve is. Viszont közülük senki nem felel meg a törvényi feltételeknek, és úgy tudjuk, a Fideszben sokáig a legesélyesebbnek tartott Böröcz pedig szűk körű beszélgetéseken jelezte, nem ambiciónálja a posztot.

Ha nincs más…

Végül a kormány az Alkotmánybíróság (Ab) segítségét kérte a maga által beterjesztett törvény értelmezésében. A kabinet azt kérdezte a testülettől, hogy lehet-e tágabban értelmezni a törvényben lévő feltételeket, azaz tekinthető-e például hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak a parlament médiaügyi bizottságában vállalt szerep. Ám az Ab a múlt héten megállapította, nem kompetens a témában, nem az ő dolga a törvényi – a testület szerint egyébként alkotmányosan megalkotott – feltételeket értelmezni.

Áder János - fordulhatott volna az Ab-hez is

MTI / Kovács Tamás

Ezek után terjesztette a parlament elé Navracsics Tibor azt a javaslatot, hogy amíg nincs elnöke az NMHH-nak, kapjon rendeletalkotási jogot az elnökhelyettes, Mátrai Gábor. A kapkodásra utal, hogy az alkotmány negyedik módosításával összefüggő, márciusban beterjesztett törvénycsomagban még nem szerepelt ez a kitétel, Navracsics az utolsó pillanatban – forrásaink szerint, amikor kiderült, hogy Orbán idén már nem nevezi meg jelöltjét – zárószavazás előtti módosítóval illesztette bele júniusban a szövegbe.

Áder János viszont kedden arra hivatkozva dobta vissza az Országgyűlésnek a törvényt, hogy az alkotmány egyértelműen leszögezi: az elnökhelyettes csakis akkor adhat rendeleteket, ha az elnök erre felhatalmazza. Az államfő szerint nem lehet megkerülni az alaptörvényt egy másik törvénnyel. Az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt egy hasonló ügyben: 2006-ban megállapította, a minisztereket csak akkor helyettesíthetik a rendeletkiadásban az államtitkárok, ha ezt a jogosítványt magába az alkotmányba iktatják.

Bár Áder érveléséből kiderül, a javaslatot alkotmányellenesnek tartja, a köztársasági elnök mégsem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem a politikai vétót választotta, ami nem kötelezi semmire az Országgyűlést, megtehetné, hogy változatlanul megszavazza a kifogásolt szöveget, bár ez esetben a frekvenciapályázatok kiírása után a mobilszolgáltatók felpanaszolhatnák, hogy szabálytalanul zajlik az eljárás, és a bíró – alkotmányellenességet látva – akár fel is függesztheti az ügyet az Ab segítségét kérve. Rogán Antal frakcióvezető azonban szerdán azt ígérte, hogy osztják a köztársasági elnök álláspontját abban a kérdésben is, hogy a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomagnak a médiatörvényt átíró egyik passzusa nem felel meg az alaptörvénynek, így ehelyett újat nyújtanak be.