szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hónapok óta sikertelenül keresi a miniszterelnök az áprilisban elhunyt Szalai Annamária utódát. A hvg.hu úgy tudja, már le is mondtak arról, hogy idén új elnököt válasszanak a médiahatóság élére, ám az átmeneti megoldásként kitalált törvénymódosítást Áder János megvétózta. A tét óriási: rövidesen dönteni kell a milliárdokat érő mobiltelefonos frekvenciákról, amely több millió embert érint. Egy alkotmányellenes megoldás újabb, elhúzódó perekhez vezethet, de a Fidesz még a választások előtt nyélbe ütné az ügyletet.

Az egyik legfájóbb pontjukon szúrta meg Áder János a kormánypártokat, illetve magát a miniszterelnököt, amikor kedden politikai vétót emelt az egyházügyi törvény mellett az alkotmány negyedik módosításával összefüggő csomag ellen is. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a médiahatóság elnökhelyettese is rendeletalkotási jogkört kapna, és ezzel a törvényt megszavazó Országgyűlés felülírja a tavaly hatályba lépett alaptörvényt.

A kormánypártok nem sokat gondolkodtak Áder János alkotmányjogi észrevételein, a kedd este összehívott – a parlament napirendjét kialakító – házbizottsági ülésen Rogán Antal frakcióvezető már jelezte: még pénteken, az utolsó nyári ülésnapon visszakerülnek az Országgyűlés elé határozathozatalra az államfő kifogásolta törvények. Fideszes és piaci források szerint a miniszterelnök-pártelnök kulcsfontosságúnak tartja a médiahatóságra vonatkozó törvénymódosítást, mert elnök híján jelenleg nincs, aki kiírja a milliárdos tételű, mobilszolgáltatókra vonatkozó frekvenciapályázatokat, de Rogán szerdán azt mondta, hogy a törvénymódosítás Ádert zavaró passzusa helyett újat nyújtanak be.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a média felügyeleti és döntéshozó szerve, a Médiatanács elnöke április 12-én hunyt el. A 2010-ben alkotott, de az azóta többször módosított médiatörvény szerint utódját a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezheti ki, de Orbán Viktor közel három hónapja nem nevezte meg a jelöltjét. A hvg.hu több forrásból is megerősített információi szerint a miniszterelnök – miután a Fidesz holdudvarában nem talált megfelelő szaktudással rendelkező és megbízható jelöltet – az idei évben már nem akart a kérdéssel foglalkozni, ezért kérte az Áder által végül megvétózott törvénymódosítást.

A piaci viszonyok érdeklik a Fideszt

A Szalai utódát kereső kormánypártok a saját csapdájukba estek: az elmúlt években addig módosították a 2010-es médiatörvényt, annyira körülbástyázták és központosították az alkotmányban a médiahatóság elnökének jogköreit, hogy most sem a megfelelő elnökjelöltet nem találják, és az NMHH nagy fajsúlyú ügyei sem haladnak.

Buherálják a hálózatot
©

A kormányban és a Fideszben eleve konfliktust okozott 2010 végén, hogy a kormánypárt az akkori alkotmányt módosítva rendeletalkotási jogot kívánt adni Szalai Annamáriának. A közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor ellenezte a Rogán Antal beterjesztette javaslatot, sőt azt állította, hogy a kormány nem fogja támogatni a politikus tervezetét. Végül a Fidesz és a KDNP támogatásával mégis átment a javaslat az Országgyűlésen, majd a 2012-ben életbe lépett új alkotmányba is belefoglalták az elnök rendeletalkotási jogosítványát. Rogán 2010-ben azzal indokolta az alkotmánymódosítást, hogy „a piaci viszonyok változását” a törvényhozás nem tudja elég gyorsan követni, a médiahatóság elnöke viszont frekvenciadíjak rendeleti úton történő megszabásával képes lenne erre.

Az új alaptörvénybe bekerült az is, hogy a hatóság vezetője egy külön rendelet megalkotásával felhatalmazhatja helyettesét, hogy az elnök távollétében ő is intézkedhessen. Csakhogy amíg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetője, Szász Károly 2011 januárjában, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, Matolcsy György pedig 2013 májusában felhatalmazta helyettesét, addig Szalai Annamária 2010 és 2013 között a mobilszolgáltatokért is felelős Mátrai Gábort nem ruházta fel ezzel a jogosítvánnyal. Tehát hiába teszi lehetővé az alkotmány Mátrainak, hogy ő is rendeleteket adhasson ki, amíg erre főnöke nem ad engedélyt, nem élhet a jogával.

Mi a tét?

Bár Orbán Viktort semmilyen határidő nem köti – a médiatörvény szerint bármeddig várhat az elnökjelölt megnevezésével –, a mobilpiac helyzete lépéskényszerbe hozta a miniszterelnököt.

2014 októberében ugyanis lejár a Vodafone használati jogosultsága a 900 Mhz-es frekvenciára – a cég szerint ez 2,6 millió ügyfelét érinti. A médiahatóságnak viszont 18 hónappal előtte közölnie kell, hogy mit akar kezdeni a frekvenciával. A törvény szerint egyszer meg lehet pályázat kiírása nélkül is hosszabbítani a jogosítványt, de az NMHH április 8-án közölte, hogy erre nem lesz lehetőség, ki akarja írni az új pályázatot. Erre a Vodafone bíróság elé vitte a hatóságot arra hivatkozva, hogy a Telenornak és a Telekomnak 2007-ben automatikusan meghosszabbította az állam a jogosultságát.

De nemcsak a Vodafone aggódhat: a másik két szolgáltatónak is jövőre jár le az 1800 MHz-es licence. A három cég már bizonyította, ha úgy kívánja az érdekük, készek szembemenni a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. A három cég 2012 tavaszán támadta meg az állami cégek tulajdonában lévő negyedik mobilszolgáltatónak frekvenciát adó árverés eredményét. Akkor is a rendeletalkotással volt gond: a bíróság szerint a kiíráskor hatályos volt az a kormányrendelet, mely leszögezte, állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az állami vállalat. Az NMHH viszont ezt vitatta, és arra hivatkozott, hogy az eljárás közben megjelent a médiahatóság tiltást feloldó rendelete. Ám a hatóság végül pert vesztett, sőt a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria is megerősítette a tavaly ősszel született másodfokú ítéletet. (A peren a másik három szolgáltató is vesztett, hiszen ők is nyertek az állami vállalattal együtt újabb frekvenciablokkokat – a legtöbbet a Vodafone, mert a cég rögtön fejlesztésekbe is kezdett.)

Elbukott jelöltek?

Mint arról a hvg.hu is beszámolt korábban, a Szalai halála utáni hetekben már gőzerővel keresték a Fideszben a médiahatósági elnök utódát. Az Index úgy értesült, hogy még az elnök halálának napján volt egy, a miniszterelnöknél összehívott, jelöltkereső tanácskozás. Orbán Viktor azt kérte, hogy a jelölt legyen „támadhatatlan”, „töltse ki jó egészségben a 9 éves mandátumát”. Információink szerint hasonló szempont volt, hogy a nemzetközi vitákat kiváltó, a nemzetközi szervezetek kérésére többször módosított médiatörvényt ne kelljen újból megváltoztatni.

A közmédia vezetői (balra Böröcz) és Szalai egy 2011-es rendezvényen
©

Ugyanakkor forrásaink szerint a miniszterelnöknek feltétele volt, hogy a Fidesz média és gazdaságpolitikai szempontjait értő és adott esetben segítő személy kerüljön az NMHH élére. Bár a médiatörvény hazai és nemzetközi vitájában főleg a hatóság sajtó feletti, eltúlzottnak vélt felügyeleti jogosítványait bírálták a kritikusok, a hírközlési hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával az NMHH alá kerültek a mobilszolgáltatók, a Telekom, a Vodafone és a Telenor frekvenciaügyei, illetve a százmilliárdos piac ellenőrzése is – tehát Szalai utódának ezt a területet is át kellene látnia.

Csakhogy a kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai, illetve az azt követő törvénymódosítás után megnehezítette a saját dolgát. Idén márciusban szigorították azokat a szakmai követelményeket, amelyek alapján valaki jelöltté válhat az elnöki tisztségre. A miniszterelnök kétféle törvényi feltétel alapján választhatja ki jelöltjét. Vagy olyan személyt keres, akinek legalább ötéves, a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével, esetleg hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata van. Vagy olyat jelöl a kormányfő, akinek a médiatudomány terén tudományos fokozata van, esetleg tíz éve tanítja a szakterületet valamelyik főiskolán, egyetemen.

A szigorú törvényi feltételeknek viszont a Fidesz holdudvarában egyetlen ember felelne meg: Koltay András, az NMHH Médiatanácsának a tagja, aki több mint tíz éve tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ám Koltay – forrásaink szerint – nem felel meg a miniszterelnök elvárásainak: a sajtójog kutatója, a hírközlési piacot nem igazán látja át, ráadásul a kormánypártban „túl függetlennek” tartják. Felmerült még a közmédia vagyonát kezelő, a műsorokat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezére, Böröcz István; a kormánynak tanácsokat adó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Kalmár István neve, de az Origo májusi cikke szerint Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, volt sportminiszter neve is. Viszont közülük senki nem felel meg a törvényi feltételeknek, és úgy tudjuk, a Fideszben sokáig a legesélyesebbnek tartott Böröcz pedig szűk körű beszélgetéseken jelezte, nem ambiciónálja a posztot.

Ha nincs más…

Végül a kormány az Alkotmánybíróság (Ab) segítségét kérte a maga által beterjesztett törvény értelmezésében. A kabinet azt kérdezte a testülettől, hogy lehet-e tágabban értelmezni a törvényben lévő feltételeket, azaz tekinthető-e például hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak a parlament médiaügyi bizottságában vállalt szerep. Ám az Ab a múlt héten megállapította, nem kompetens a témában, nem az ő dolga a törvényi – a testület szerint egyébként alkotmányosan megalkotott – feltételeket értelmezni.

Áder János - fordulhatott volna az Ab-hez is
©

Ezek után terjesztette a parlament elé Navracsics Tibor azt a javaslatot, hogy amíg nincs elnöke az NMHH-nak, kapjon rendeletalkotási jogot az elnökhelyettes, Mátrai Gábor. A kapkodásra utal, hogy az alkotmány negyedik módosításával összefüggő, márciusban beterjesztett törvénycsomagban még nem szerepelt ez a kitétel, Navracsics az utolsó pillanatban – forrásaink szerint, amikor kiderült, hogy Orbán idén már nem nevezi meg jelöltjét – zárószavazás előtti módosítóval illesztette bele júniusban a szövegbe.

Áder János viszont kedden arra hivatkozva dobta vissza az Országgyűlésnek a törvényt, hogy az alkotmány egyértelműen leszögezi: az elnökhelyettes csakis akkor adhat rendeleteket, ha az elnök erre felhatalmazza. Az államfő szerint nem lehet megkerülni az alaptörvényt egy másik törvénnyel. Az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt egy hasonló ügyben: 2006-ban megállapította, a minisztereket csak akkor helyettesíthetik a rendeletkiadásban az államtitkárok, ha ezt a jogosítványt magába az alkotmányba iktatják.

Bár Áder érveléséből kiderül, a javaslatot alkotmányellenesnek tartja, a köztársasági elnök mégsem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem a politikai vétót választotta, ami nem kötelezi semmire az Országgyűlést, megtehetné, hogy változatlanul megszavazza a kifogásolt szöveget, bár ez esetben a frekvenciapályázatok kiírása után a mobilszolgáltatók felpanaszolhatnák, hogy szabálytalanul zajlik az eljárás, és a bíró – alkotmányellenességet látva – akár fel is függesztheti az ügyet az Ab segítségét kérve. Rogán Antal frakcióvezető azonban szerdán azt ígérte, hogy osztják a köztársasági elnök álláspontját abban a kérdésben is, hogy a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomagnak a médiatörvényt átíró egyik passzusa nem felel meg az alaptörvénynek, így ehelyett újat nyújtanak be.

Újrajátsszák a meccset

Végül Navracsics Tibor bogozta ki az utóbbi hónapokban összekuszálódott szálakat. A miniszter szerdán este benyújtott a pénteki parlamenti szavazáshoz egy új, Áder János álláspontjára figyelő módosítót. Ezzel újranyílik a jelölési folyamat, az eddig szóba került jelöltek közül bárkit megnevezhet a miniszterelnök. (Sőt a cikkben említett nevek mellett új jelöltek is bekerülhetnek a kalapba, így például Szabó Lászlóé is, aki a Bokros-csomag elleni 1995-ös diáktüntetések szervezőjeként vált ismerté, majd a Duna Tv kuratóriumának volt fideszes tagja.)

A kormány ugyanis letett arról, hogy az elnökhelyettesnek rendeletalkotási jogkört adjon, helyette inkább puhított a szigorú feltételeken, hozzányúlva ahhoz a szövegrészhez, melyet az Európai Bizottsággal és Európa Tanáccsal lefolytatott több hónapos vita és egyeztetés után pakolt be a médiatörvénybe.

Eddig csak az lehetett jelölt, aki jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági diplomával rendelkezett, most már elég, ha valamelyik felsőfokú intézményben végzett. Megfelelő szakmai gyakorlatnak tekinti viszont az igazságügyi miniszter módosítója, ha valaki az NMHH-nál, vagy bármelyik jogelődjénél (pl. ORTT) vezetői, vagy egyszerűen ügyintézői tevékenységet végzett, esetleg bíróként, ügyészként, jogtanácsosként, ügyvédként média vagy hírközlési ügyekkel kapcsolatba került. Az is szakmai gyakorlatnak számít, ha valaki a közmédiát felügyelő valamelyik kuratóriumban dolgozott előzőleg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Orbán, Áder, Kövér, Kósa is ott volt Szalai temetésén - fotók

Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Orbán Viktor kormányfő is ott volt Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a médiatanács elnökének keddi temetésén Zalaegerszegen.

M. László Ferenc Itthon

Gőzerővel keresi Szalai Annamária utódját a Fidesz

A közmédia legfőbb vezetője, valamint a médiatörvény egykori szerzője a legesélyesebb Szalai Annamária posztjára a hvg.hu forrásai szerint. A miniszterelnök „támadhatatlan”, de erős vezetőt keres, aki kordában tudja tartani a mobil- és médiacégeket. Az idő sürget, ugyanis a Fideszben még a választási kampány előtt le szeretnék zárni a mobilcégek frekvenciaügyeit.

MLF Itthon

Saját csapdájában a Szalai utódját kereső kormány

Visszaütött a kormányra a médiatörvény márciusi módosítása: a médiahatóság elnökére vonatkozó új, szigorúbb feltételeknek a szóba jöhető jelöltek közül mindössze két személy felel meg. Ezért a saját törvényével elégedetlen igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság segítségét kérte a feltételek tágításában. Ez arra utal, hogy a jelöltkeresés még nem zárult le, egyelőre nem találják Szalai Annamária utódját, akinek a mobilcégekkel is meg kell majd küzdenie.