szerző:
MLF

Megugrott az angol és az osztrák egyetemeken tanuló magyarok száma az utóbbi években, a fővárosi és a nyugat-magyarországi gimnáziumok pedig arról számoltak be, hogy az elvándorlási trend idén is erősödni fog. Szülője és diákja válogatja, hogy ki miért megy el Magyarországról: van, aki elégedetlen a hazai egyetemek színvonalával, van, aki a közállapotokra panaszkodik, van, aki azért megy külföldre, mert a felsőoktatás átszabása miatt kiszorul a magyar intézményekből. Az agyelszívás és az elvándorlás tinédzserkorban kezdődik.

„Megnéztem, milyen a színvonal a hazai egyetemeken, milyen alacsony pontszámmal lehet bejutni a műszakira. Meglátogattam a világ egyik legjelentősebb IT-egyetemét, az amerikai Massachusetts Institute of Technologyt is, és akkor azt mondtam magamnak: miért ne tegyem magasra a lécet, miért ne alapozzam meg már az egyetemen a karrierem. Megvan a nyelvtudásom, az ország egyik legjobb gimnáziumába járok, évek óta erre készülők” – magyarázta a hvg.hu-nak az egyik fővárosi középiskola végzős diákja, miért döntött úgy, hogy nem kér a magyar felsőoktatásból, és 2014-től külföldön folytatja a tanulmányait.

Bár a középiskolásoknak február-márciusi jelentkezésig még van idejük végiggondolni, melyik magyar főiskolán, egyetemen akarnak továbbtanulni, akik eleve külföldre készülnek, azoknak dönteniük kellett már, vagy a következő hetekben fognak határozni. A két patinás brit egyetemen, Oxfordban és Cambridge-ben, illetve az angol orvosi egyetemeken már október közepén lezárult a jelentkezés, az USA intézményeiben december és január a határidő. A hvg.hu által megkeresett nyugat-magyarországi és budapesti középiskolák arról számoltak be, hogy őket már több diákközvetítő megkereste, túl vannak több nyugati egyetem bemutatkozásán, ahogy a két legnagyobb nemzetközi továbbtanulási börze is lezárult novemberben.

Rápörögtek, osztana, szoroznak

A 35 osztálytársa közül öten jelentkeztek Cambridge-be, egy diák pedig Oxfordba – mesélte Balázs, majd hozzátette: környezetében a tehetségesebb gimnazistáknál „magától értetődő”, hogy a külföldi egyetemeket célozzák meg. Balázsnál a tehetség szerencsével is társult: családja van olyan tehetős, hogy legalább az indulását támogassa, az Angliában tanuló nővére pedig információkkal látta el az angolszász felsőoktatásról.

Cambridge-i egyetem - a magyarokra is utaznak
©

A gimnazista szerint legfeljebb a családok vagyoni helyzete szab határt a terveknek: hat olyan osztálytársáról tud, aki azt tervezi, egy-két éven belül próbálja előteremteni valahogy a pénzt, hogy aztán beadhassa a jelentkezését valamelyik angolszász egyetemre. Sok diák ugyanakkor taktikázik: miközben próbálkoznak egy külföldi egyetemmel, jelentkeznek egy magyar intézménybe is.

„A diákok és a szülők igénye az első évekhez képest igen nagy változáson ment keresztül. Míg korábban az volt a hozzáállás, hogy ’mindegy, hol, csak külföldön tanuljak’, most már jóval tudatosabbak, a legjobb egyetemekre akarnak kijutni. Ma már nem kell elmagyaráznunk, hogy mik azok a külföldi egyetemek, és hogyan érhetők el a magyar diákok számára” – beszélt a tapasztalatairól Greskovits György, a Milestone Intézet mentori programjának vezetője. A cég 2009 óta kínál felkészítő programot a vezető angol nyelvű egyetemekre készülő hazai gimnazistáknak, érettségizetteknek. Míg indulásukkor négy tinédzsert készítettek fel, 2011-ben már akkora volt a programjukba a túljelentkezés, hogy felvételiztetve kellett szelektálniuk. Idén a 200 jelentkezőből 100 diákot vettek fel.

A kisebbik lánya idén kezdte a bécsújhelyi üzleti főiskolát, a nagyobbik három éve oda jár. A család nagyon szeretné, ha diplomázás után hazatérnének, de a két lány egyelőre Ausztriában képzeli el a jövőjét – mesélte a hvg.hu-nak a győri Krúdy Gyula Gimnázium igazgatóhelyettese. Bejcziné Mosolits Erika szerint némi kalkuláció döntötte el, hogy a lányok Budapestet vagy a Bécstől 55 kilométerre fekvő város iskoláját válasszák. Az üzleti főiskolán 363 euróba (hozzávetőlegesen 110 ezer forintba) kerül a tandíj egy szemeszterre – amit szociális alapon vissza lehet igényelni –, a Budapesten kinézett főiskola angol nyelvű képzésén viszont 350 ezer forint volt egy félév. A kisebbik lánynál külön tétel lett volna, hogy a kormány a keretszámcsökkentés révén szűkítette az ingyenesen felvehetők arányát, így külön százezreket kellett volna fizetni, ha a gyerek nem jut be ösztöndíjas helyre. „Persze drágább kint az élet, de két óra alatt kint vagyunk autóval, tudunk vinni ezt-azt” – mondta Bejcziné. (Ausztriában nemcsak a magyar egyetemisták száma ugrott meg, de sok szülő már eleve a határ menti osztrák középiskolákba járatja a gyerekét. Erről szóló riportunkat itt olvashatja.)

Az osztrák egyetemek azért is annyira vonzóak – főleg a határ menti magyar városok diákjainak –, mert a 17 eurós kötelező HÖK-ös tagdíjon kívül nincs tandíj, és rendszerint magas színvonalúak, magasak a követelmények. A főiskolákon többnyire nincs felvételi – legfeljebb egy elbeszélgetés –, ám van tandíj, de az sem magas. „Főleg vidékről, inkább az ország nyugati feléből találkozhatunk magyar diáktársainkkal, de jönnek szép számmal Romániából és Szlovákiából is” – beszélt a kelet-európai jelenségről Ujvári Péter, az Ausztriában tanuló hallgatók által létrehozott Magyar Diákok Egyesületének elnöke.

Az agyelszívást nem lehet elég korán kezdeni

„Örülök, hogy vannak olyan diákok, akik meg tudják fizetni a külföldi egyetemeket, azért pedig én is harcolok, hogy magyar állami ösztöndíjjal minél többen tölthessenek külföldön egy-két szemesztert” – mondta ősszel a HVG Diploma különszámának adott interjújában a felsőoktatásért felelő államtitkár. Klinghammer István ezzel arra a kérdésre válaszolt, tart-e attól, hogy a legjobb diákokat „elszívják a külföldi egyetemek”.

Megtöltik a nyugati egyetemeket
©

Pontos adatok viszont nincsenek, így nem tudjuk, hogy a 2012/2013-as tanév végén hányan mentek külföldre. Az államtitkár az említett interjúban arról beszélt, hogy 800 diák jelentkezett, végül csak 500-an mentek el, ami elhanyagolható az 58 ezer magyarországi állami ösztöndíjashoz képest. Csakhogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs semmilyen nyilvántartása ezekről a diákokról. Arról, hogy mégis honnan vette az adatokat, Klinghammer a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: a HVG-hez tartozó Eduline oktatási portálon olvasott egy hírt a mind több Nagy-Britanniában tanuló egyetemistáról. Az Eduline szeptemberben írt arról a nagy-britanniai Magyar Diákszövetségre hivatkozva, hogy 2013-ban 719-en adták be a jelentkezésüket a szigetországban, közülük 433-an kezdhették meg az egyetemet.

Bár az iskolák közlése alapján az angol és skót egyetemek valóban igen vonzóak, s mint láttuk, Ausztria is felpörgette az agyelszívást, de sokan mennek Németországba és Dániába, illetve az USA-ba is. Becslések szerint ezen országok egyetemein akár 15-16 ezer magyar diák is tanulhat, ami még mindig nem egy jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy 359 ezer hallgatója van a magyarországi intézményeknek. Igaz, ebbe az állam beleszámolja még a doktorira és a felsőoktatási szakképzésre járókat is, ráadásul a 359 ezerből 208,8 ezer volt tavaly az állami ösztöndíjasok száma.

A Nyugat jobban teljesít

Bár a becsült számok azt mutatják, hogy a végzősök még mindig a magyarországi egyetemeket részesítik előnyben, a külföldre távozók száma évről évre nő. A hazai sajtó tavaly kezdett el foglalkozni a felerősödő trenddel. A HVG 2012 áprilisában arról számolt be a vezető budapesti és vidéki gimnáziumok adatai alapján, hogy két-háromszorosára nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató végzősök száma.

 

Az ausztriai magyar diákszövetség, az MDE márciusban számolt be arról, hogy 2011-ről 2012-re megugrott az osztrák felsőoktatásba belépő magyar diákok száma: 449-ről 661-re nőtt. Míg 2004-ben még csak 1141-en, 2012-ben már 1916-an végezték tanulmányaikat Bécsben, Grazban és más osztrák városokban. Hasonló növekedésről számolt be az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetsége is szeptemberben: öt év alatt több mint a duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma.

 

Idén a 91 végzősből 12-en mentek külföldre rögtön az érettségi után – mondta a hvg.hu-nak Poros András, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának igazgatója. A győri Krúdy igazgatója, Nagy Attila szerint a 2013-as végzősök 12 százaléka választott külföldi egyetemet. Nagyobb arányban mentek külföldre tavaly az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból, ahol 59 végzősből 18-an felvételiztek külföldre, miközben pár évvel korábban legfeljebb 4-5 tanuló döntött így. A budapesti Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 2013-as érettségizőinek harmada tervezte a jövőjét Nyugaton. A nemzetközi-érettségi programot indító Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe idén.

 

Pedig pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire elszántak a magyar tinédzserek. „2008-ban és 2010-ben csak a középiskolások 3-4 százaléka fontolgatta a felmérésünk szerint, hogy külföldön tanul tovább” – mondta a hvg.hu-nak Fábri István. A szociológus, felsőoktatás-kutató szerint az utóbbi években nem voltak ilyen motivációs kutatások, így nem lehet tudni, hogy azóta mi változott. A szülőket viszont megkérdezte a Jobline: a középiskolások szülőinek egyharmada azzal számol, hogy a gyerek külföldön folytatja majd a tanulmányait. Ami biztosan tudható: a külföldre jelentkezők számának emelkedésével egy időben drasztikusan csökkent a magyarországi felsőoktatási intézményekbe felvételizők száma. Míg két évvel ezelőtt 141 ezren adták be jelentkezési lapot,  2013-ban már csak 95 ezren jelentkeztek, miközben az érettségizők száma alig csökkent.

Az elégedetlenek, a gazdagok és az okosak mennek el

„Egyre többen panaszkodnak a romló közhangulatra, sok szülő úgy véli, Magyarország helyzete évek múltán sem fog javulni, jobb, ha a gyerekük már a középiskola elvégzése után külföldön kezdi az életet” – mondta a hvg.hu-nak Niels O. Pedersen, akinek cége Dániába közvetít diákokat. Ő úgy tapasztalta, hogy megnőtt az érdeklődés a dániai egyetemek iránt, amióta Magyarországon megkezdődött a felsőoktatás átalakítása, és a tizenhat legnépszerűbb szakon magas ponthatárokat határozott meg a minisztérium. Pedig Pedersen rendszerint figyelmezteti a szülőket, hogy akár egymillió forint kezdőtőkére is szükség lehet a skandináv országban.

A 2013-as érettségi - katapult
©

Ám a hvg.hu által megkeresett szülők, diákok, iskolaigazgatók szerint arról nem lehet beszélni, hogy a fiatalok azért mennek külföldre, mert „menekülnek az országból”. „Folyamatosan nő a magyar diákok száma Bécsben Magyarország európai uniós csatlakozása óta. Az európai integrációs politikának is köszönhetjük, hogy elhárultak a bürokratikus akadályok a külföldön tanulni akaró magyarok elől” – nyilatkozta Ujvári Péter, az MDE elnöke. Az egyesület több tagja arról számolt be az e-mailben küldött kérdőívünkre válaszolva, hogy a karriervágy vitte ki őket: az osztrák egyetemeknek legendásan jó a kapcsolatuk a nagy cégekkel, ahol a diplomázás után el lehet helyezkedni, Ujvári szerint egy átlagos bécsi bér háromszorosan meghaladja a versenyszférában lévő magyar fizetéseket. Az MDE elnöke a győri Audinál is volt gyakorlaton, ám nem tudták ott tartani, mert mint mondta, Bécsben a munkanélküli segély magasabb, mint a cég kínálta fizetés. Pedersen szerint sok szülő azért érdeklődik a dán egyetemek iránt, mert tudják, hogy jó a kapcsolatuk a dán multinacionális cégekkel, például a Magyarországon is jelen lévő Legóval.

Az osztrák egyetemekre beiratkozó magyarok számának alakulása
©

Fábri István oktatáskutató szerint korábban főleg azok a tehetősebb diákok tervezgették a külföldi jelentkezést, akik úgy látták, kevesebb az esélyük a hazai intézményekben. Viszont a Radnóti, a Trefort vagy a Karinthy végzőseinek adatai azt mutatják, a legtehetségesebb fiatalokat valóban elszívják a nyugati egyetemek: ők nem azért választják a külföldi intézményeket, mert a magyarországiakba nem jutnának be, hanem mert elégedetlenek a hazai színvonallal. „Mi a top 15-20 brit egyetemre – így Cambridge-be, Oxfordba, a St. Andrews-ra, a King's College-ba – lőjük ki a tanulókat, akik tudják ezt, ezért keresnek minket” – nyilatkozta a milestone-os Greskovits György hangsúlyozva: idén jelentős elmozdulás volt a természettudományok és a mérnöki szakok irányába. Szerinte nagyon jó, ha a diákok tapasztalatokat szereznek külföldön, de a Milestone most végzett diákjai mind hazatértek Magyarországra, aminek az is az oka szerinte, hogy a cégük a kiutazásuk után is folyamatosan tartja velük a kapcsolatot, összetartja a közösséget.

„Mi voltunk az egyetlenek, akik szociális alapon nem tudtunk támogatást szerezni, ugyanis a férjemmel együtt a közszférában dolgozunk, mi nem minimálbéren vagyunk bejelentve” – mondta a győri Bejcziné Mosolits Erika arra utalva, hogy a gyerekeik magyar évfolyamtársai jobban jártak. Ugyanis ők szinte mind vállalkozók gyerekei, mindegyikükön látható, hogy nagyon tehetős családból származnak, akiknek nem okoz gondot az osztrák képzés költségeit előteremteni.

Szabó M. István Gazdaság

El lehet menni: "Kibérelek Dél-Angliában egy pubot"

Krisztián egyszer már élt öt évig Angliában. Bár nem tervezte, hazaköltözött, és ha már így alakult, az évek alatt gyűjtött tőkéjét megpróbálta idehaza kamatoztatni. Négyévnyi harc után most visszaköltözik a szigetországba. Tervezhetőbb életet akar.

Szabó M. István Gazdaság

El lehet menni: "Most szolgáljak fel itthon egy étteremben?"

Nóra hosszú hetek óta fesztiválról fesztiválra jár, jókat eszik, iszik és alszik. A szabadságát tölti itthon, de lassan megint rájön a mehetnék. A 30-as évei elején járó bajai lány az utóbbi éveket óceánjáró hajókon töltötte. Fogadkozik, hogy már csak egy, legfeljebb két szezont vállal. De tavaly is pont így gondolta. Magyarok százai járják az óceánokat, a jobb élet reményében. Nem egyszerű a sorsuk.

Lukács Andrea Plázs

El lehet menni: Rosszkedvű, de képzett? Dubajozzon örökre!

Van, aki távolabbra merészkedik, mint London vagy Berlin, hogy szerencsét próbáljon. Még Dubajban is élnek olyan magyarok, aki megelégelték az itthoni helyzetet, vagy csak kaptak egy kihagyhatatlan ajánlatot a közel-keleti luxusországban. Kovács Gergely még nyáron fogadta el egy francia multinacionális cég ajánlatát az Egyesült Arab Emírségek metropoliszában, és úgy döntött, 36 évesen, feleséggel és két kicsi gyerekkel egészen új életet kezd. Interjú.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: Modern rabszolgatartás

Aki nem beszél elég jól angolul, annak a szállodák adnak munkát, de ez most a családfenntartásról szól, nem az én vágyaimról - mondja Vojnár Éva, aki három éve takarít Londonban. Cikksorozatunk szereplői mind sikeres magyarok, bár sokan néhány négyzetméteren laknak csupán és fizetésük alig több a minimálbérnél. Kiszámítható mindennapok, anyagi biztonság, új lehetőségek, ennyi éppen elég ahhoz, hogy egy sarokba szorított magyar elinduljon.

Nagy Gergő Gazdaság

El lehet menni: "Gyerekeink jövője miatt emigrálunk"

Klasszikus magyar értelmiségiek, akiket aggaszt a magyar közélet állapota. Eladnak mindent, mert az élet Németországban sokkal barátságosabbnak és kiszámíthatóbbnak tűnik számukra. Mi késztet egy fiatal magyar házaspárt arra, hogy gyerekeiket felpakolva végleg elhagyja hazájukat? A hvg.hu El lehet menni-sorozata egy frissen kivándorló családról.

Ember Zoltán Gazdaság

El lehet menni: „Dizájner vagyok Londonban, el se hiszem”

Tari Zsófi egyik karrierálma már teljesült. Londonban dolgozik dizájnerként egy menő reklámügynökségnél úgy, hogy a diplomabuliról repült a brit fővárosba. Emellett saját startupját is igazgatja, egyedi tartalommal szabott ékszereket és figurákat készít Sofita márkanév alatt. Zsófi volt egyetemi évfolyamtársai többsége ki szeretne menni külföldre, a másik része meg már kint van.