Egy 543 millió forintért megvett iskolai adminisztrációs rendszert ajánl a kormány az iskolaigazgatóknak. A szoftver bevezetése nem kötelező, de amelyik iskola marad a régi rendszerénél, annak állnia kell a cechet. Az államilag támogatott szoftver a tanároknak nem lett időben bemutatva, miközben elvben már a téli szünet után sok helyütt ezt kellene használni. A szoftver egyébként nem új fejlesztés, a kormány lényegében az egyik vetélytársat emelte a többi fölé. Az ügy érdekessége, hogy az átalakítás legnagyobb vesztese egy Fidesz-közeli cég.

„Azok szívnak, akik a kötelező állami rendszert választották régebben is, meg most is. Az sem lehet véletlen, hogy a legjobb magyar iskolák nem az állami rendszert használják. Ott legalább tökös a vezetés” – panaszkodott karácsony előtt a hvg.hu-nak küldött levelében egy középiskolai tanár, aki azt kifogásolta, hogy a szakminisztérium kérése miatt december 31-ig át kellett állniuk egy másik adminisztrációs rendszerre. „Ahogy most a dolgok állnak, a szünetben is bent leszek az iskolában” – írta, milyen pluszmunkával jár az iskolájukban az átállás.

Egy a hvg.hu birtokába jutott – korábban az Index által is idézett – minisztériumi levél szerint az intézményeknek az év végéig kellett kimenteniük az összes adatot az érdemjegyektől a hiányzásokon keresztül az órarendig a korábban használt adminisztrációs szoftverből, hogy januárban betölthessék az állam által biztosított rendszerbe. Erre Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár december 20-án – egy nappal a téli szünet előtt – figyelmeztette újra az intézményvezetőket. Míg korábban az iskolák és a fenntartóik válogathattak 4-5 akkreditált szoftver közül, az idei tanévben megszűnt az erre költhető informatikai állami támogatás, helyette az állam egy darab, az iskolák által ingyenesen használható rendszert, a Magisztert tette elérhetővé.

A hvg.hu-nak nyilatkozó pedagógusok szerint inkább az igazgatóknak és az iskolai rendszergazdáknak okozott fejfájást az év közbeni átállás, akiknek a tanárok által rögzített adatokat kellett helybenhagyniuk és kimenteniük. Ezt többen a karácsonyi szünetben, otthonról végezték.

„Az igazgatóm tiszta ideg”

„Nekem még megy valahogy, de a 60 éves kollégám már az előző rendszer használatát is nehezen tanulta ki, évekbe tellett. Most kezdheti elölről, ráadásul élesben megy, mert január 6-tól már az új rendszerbe kell felvezetni a jegyeket” – beszélt az átállás nehézségeiről az egyik fővárosi szakközép pedagógusa. A tanárnő azt állította, még egyszer sem látták a Magiszter nevű rendszert, senki nem mutatta be nekik, nem szervezett számukra képzést sem a Klebelsberg Intézményfenntartó (Klik), sem a minisztérium ügyért felelős háttérintézménye, az Educatio. A budapesti középiskolában január 2-án még a régi rendszer működött, mert az intézmény rendszergazdája telefonon jelezte a korábbi szoftvert működtető cégnek, hogy nem tudták időben befejezni az adatok kimentését, haladékra van szükségük.

Ezeket az adatokat kell pakolászni
©

Tavaly év vége fele – ahogy egy Facebook-csoport oldalára ki is került – az egyik iskola igazgatója előre elnézést kért a beosztottjaitól a várható nehézségek miatt. „Sajnos már az adatok lementése közben is folyamatos technikai hibák nehezítik az egyszerűnek nem éppen nevezhető folyamatokat, éppen ezért jelenleg megjósolni sem tudjuk, hogy januárban mikor tudnak először belépni majd az új rendszerbe” – írta az intézményvezető az azóta már elérhetetlenné vált, de az Átlátszó oktatási blogja által újraközölt levélben.

A hvg.hu által megkeresett pedagógusok főleg arra panaszkodtak, hogy az átállás tanév közben történik. Csakhogy – mint arról augusztusban az Origo beszámolt –, az igazgatók már a nyáron tudomást szereztek egy Sipos Imre jegyezte levélből, hogy lesz változás az induló tanévben. Egy a Magiszter működését ismerő, neve elhallgatását kérő szakember a hvg.hu-nak azt mondta, több intézmény már úgy kezdte szeptemberben a tanévet, hogy átállt az új rendszerre, nem hagyta decemberre a dolgot. Más piaci források szerint az állami késlekedés miatt nem ment gyorsabban az átállás. Információink szerint a piaci szereplőket szeptember elején keresték meg először azzal, hogy át kell majd adni az adatokat, a minisztérium közlése szerint a leváltandó szoftverek tulajdonosaival csak novemberben állapodtak meg az adatok exportálásáról.

„Ma működött a Magiszter, de sajnos az adatáttöltést nem tudtuk megcsinálni, állandóan hibát jelzett. Az igazgatóm persze tiszta ideg. Megpróbált papíros naplót rendelni, de csak hetek múlva tudnának szállítani” – mondta január 3-án egy vidéki iskola tanára, aki szerint hiába kérlelték, a fenntartójuk, a Klik nem adott egyértelmű útmutatást, mi tegyenek, ha nem működik hétfőtől az e-napló.

Telefonon követheti lógós gyerekét

„Volt olyan időszak, amikor papíron és elektronikusan is vezettük a naplót, nehogy elvesszenek az adatok. Ma már csak elektronikus napló van az iskolában, ami jelentős mértékben leegyszerűsítette az adminisztrációt, jóval kevesebb időt vesz el” – mondta a hvg.hu-nak az egyik tanár.

 

Ezeknek a rendszereknek – a pedagógusok, szülők beszámolói szerint – rengeteg előnyük van. Nem kell már cipelni a naplókat, a diákoknak a legtöbb iskolában nincs is ellenőrzőjük, sőt a telefonos applikációknak köszönhetően a szülők akár valós időben követhetik a gyerekük jegyeit, láthatják, ha igazolatlanul hiányoznak, késnek, intőt kapnak. Ugyanakkor a tanárok egy része még a házi feladatot is feltölti, ami főleg a hiányzóknak jó. Az integrált rendszerek másik előnye, hogy az adatbázis-kezelő programoknak köszönhetően az igazgatók gyorsan tudnak statisztikákat készíteni, adatokat szolgáltatni a fenntartónak, látják a tanterembeosztást vagy akár a helyettesítést.

 

Az előnyök ellenére az új módszerek nehezen terjedtek el a hazai oktatásban egy 2011-ben megjelent, államilag finanszírozott kutatás szerint. Három évvel ezelőtt a kutatásba bevont iskolák mindössze negyede használta elektronikus osztályozónaplóként az államilag támogatott akkreditált rendszert. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, az előző tanévben felmérésük szerint az intézmények alig fele használt valamilyen elektronikus adminisztrációs rendszert. A hvg.hu által megkérdezett tanárok szerint az is gondot jelent, hogy nincs minden tanteremben számítógép, sok intézményben lassú az internet, az idősebb pedagógusok pedig eleve berzenkednek a digitális megoldásoktól.

 

Most a legszerencsésebb helyzetben azok az oktatási intézmények vannak, amelyek korábban is a Magisztert használták. Ugyanis a szegedi cég, az INFOtec már 2005 óta fejleszti a szoftvert, a cég honlapja szerint közel 500 intézmény használja a 3213 intézmény közül.

Proxy Error?

Ugyanakkor a minisztérium szerint az átállás napjaiban „folyamatosan és teljesen zökkenőmentesen zajlott” az iskolák tájékoztatása, mert a háttérintézményük, az Educatio ügyfélszolgálata „az ünnepek alatt is dolgozott”. Ezzel arra reagált az Emmi, hogy december 30-án jeleztük, a Magiszter.net, az INFOtec honlapja, illetve az Educatio Magiszterre mutató oldalai elérhetetlenek voltak, a site-ok keresésekor a „Proxy Error” visszajelzést kaptuk.

A december 30-i állapot
©

Azt a minisztérium is elismerte, hogy az átállás nem egyszerű folyamat: „azért bonyolult, mivel (…) a pontos adatstruktúra az egyes iskolai adminisztrációs rendszerekben eltér”. Ezzel arra utalt a köznevelésért felelős államtitkárság, hogy az iskolák eddig különféle rendszereket használtak, melyeket lényegében most kell egységesíteni – ezt nem lehet egyetlen lépéssel letudni, és minden iskolának magának kell a feladatot megoldani. A feltöltés sem egyszerű: mint a minisztérium írta, az adatbetöltés is több mint 10 lépéses folyamat, ám a tárca szerint igyekeztek a felhasználók dolgát megkönnyíteni: az ő szempontjukból ez „teljesen automatizált, a fájlok feltöltése után az egyes lépések eredményéről tájékoztatást kapnak, illetve amennyiben bármilyen hibát talál a rendszer, arról részletes hibaüzenet adnak”. A piacról most kiszoruló egyik cég vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, ők az adatkimentés-megkönnyítés érdekében lefejlesztettek egy szoftvert, de ez a munka náluk több hétig lefoglalt egy embert.

Két szakközépben is arról számoltak be a hvg.hu-nak a tanárok, hogy ők már „próbálgatják” a Magisztert, de azt látják, hogy nem mindenben illeszkedik a szakiskolák speciális képzési rendjéhez, gyakoriak a hibaüzenetek, amik ráadásul angolul jelennek meg. A Magisztert ismerő szakember szerint ezek az állítások félrevezetőek, a szoftvert már a kezdetektől úgy fejlesztették ki, hogy a szakiskolai úgynevezett moduláris képzést kezelni tudja. A tárca tájékoztatói sem voltak egyértelműek, ami fokozta az átállás körüli zavart. Míg a helyettes államtitkár december 20-án azzal ijesztette meg az iskolák igazgatóit, hogy az adatkinyerés határideje az év vége, a minisztérium a hvg.hu-nak írt levelében már az olvasható, hogy az „exportálás” január végéig megoldható, a Magiszter használatát pedig később is el lehet kezdeni – akár a tanév végéig.

Az iskolák azért használnak különböző rendszereket, mert 2006-ban négy szoftvert akkreditált az állam: a Magisztert, a Taninformot, a Főkirt – ennek továbbfejlesztett változatát, az F2-t – és az Aromot. Ezek bevezetéséhez lehetett igénybe venni az állami informatikai normatívát, ám több tehetősebb fővárosi iskola inkább más, testre szabható szoftvert választott, mint például az e-Naplót. Ezeket a szoftvereket nem lehetett megvásárolni, csak a licencet, amit időközönként meg kellett újítani. Miután ezek fenntartásához a 2013/2014-es tanévtől már nincs normatíva, az iskolák eldönthetik: áttérnek a Magiszterre vagy előteremtik valahonnan a régi rendszerhez szükséges pénzt.

„Eszünk ágában sincs bajlódni az új programmal. A mi rendszerünket teljesen ránk szabta egy cég, az igényeinknek megfelelően fejlesztették ki. A pénzt az intézményünk alapítványa állja majd” – számolt be a döntésükről az egyik fővárosi gimnázium igazgatója. És nekik legalább biztosan jól működő rendszerük lesz, ám a hvg.hu által megkeresett fővárosi szakiskolai és vidéki gimnáziumi tanárok azt mondták, ezt csak a gazdag iskolák engedhetik meg maguknak, ezek az intézmények ráadásul már évek óta olyan szoftvert használnak, amit sok pénzért, állami támogatás nélkül az igényeikhez igazítottak.

Átzsilipelt ügyfelek

Ugyanakkor az átállás nemcsak a szoftverek szintjén bonyolult. Bár a kormány azt hangsúlyozza, hogy ingyenesen teszi elérhetővé az iskoláknak a rendszert, az állam jelentős pénzt fizetett érte. A minisztérium közlése szerint a szoftver licencét nettó 543,4 millióért vették meg egy nyári eljárás keretében, ami „ötöde a 2012-ben normatív alapon” a különböző rendszerekre kifizetett 2,6 milliárdnak. Csakhogy a licencet nem az INFOtec-től vették meg: a közzétett szerződés szerint egy három cégből álló konzorciummal állapodtak meg, aminek nem tagja a Magiszter kifejlesztője.

Digitális tábla az iskolában - új kor
©

A szerződést a három vállalkozás közül a Kventa Kft. vezetője írta alá, amely elsősorban számítástechnikai eszközök, hardverek kereskedelmével foglalkozik. A cég a hvg.hu-val pénteken azt közölte e-mailben, hogy január első hetében zárva tartanak, az ügyvezető külföldön van. Annyit viszont elismertek, hogy a Magiszter nem az ő fejlesztésük, a szoftvert megvásárolták és leszállították az államnak. Megkerestük Sikala Jánost, a Magisztert kifejlesztő INFOtec ügyvezető-tulajdonosát, aki a hvg.hu-nak nem cáfolta, hogy kapcsolatban állnak a Kventával, de azt mondta, nem illetékes az állammal kötött megállapodás ügyében, ő sem nyilatkozott.

A tavaly augusztusban lefolytatott eljárás ráadásul csak egy 2009-es közbeszerzési keretmegállapodás folyománya. Négy évvel ezelőtt ugyanis egy központi közbeszerzés keretében a háromtagú konzorciumot (Freesoft Nyrt., Kventa, Multiráció Kft.) hozták helyzetbe arra az esetre, ha az állami intézmények licencbővítésre vagy vásárlása készülnének, így tavaly augusztusban a piac többi szereplőjét már nem is vonták be. Új, nyílt közbeszerzés nem volt tehát, hanem megállapodtak a hardverpiacon erős céggel, amely nem rukkolt elő saját szoftverrel, hanem a piacon elérhető egyik rendszer licencét ajánlotta az államnak.

A hvg.hu-nak több piaci szereplő azt állította, valamilyen politikát is érintő alku lehet a háttérben. Annak ellenére, hogy a normatíva megszűnése után is több iskola vállalta saját költségén a korábbi rendszer fenntartását, a piac legnagyobb szereplője, a Taninform kifejlesztője hirtelen kivonult. Egy a honlapjukon is közzétett, partnereiknek küldött levélben az szerepel, hogy a cég vezérigazgatója október 28-cal felmondta a szerződéseket, a rendszer tulajdonosa, a Commitment Zrt. pedig közölte: „véglegesen megszünteti” „ez irányú szolgáltatási tevékenységét”, január 1-től nem üzemelteti tovább a saját adminisztrációs rendszerét, tehát azon partnereik is rákényszerülnek a váltásra, akik egyébként készek lettek volna más forrásból fenntartani a régi rendszerüket.

Piaci források azért is tartják meglepőnek a Commitment döntését, mert a már idézett 2011-es kutatás szerint a 2006-os akkreditáció után a Taninform „a szolgáltatói piacon kétharmados súllyal monopolhelyzetbe került”, beelőzte a Magiszert.

Kiszorítósdi?

Mint arról az Átlátszó oktatási blogja beszámolt, a konzorcium egyik tagjában, a tőzsdén is jegyzett Freesoft egyik főrészvényese egyben a Fidesz-közeliként számon tartott CIG Pannónia Életbiztosító egyik alapítója. A konzorcium másik tagjának tulajdonosa pedig 2011-ben 2 millió forinttal támogatta a Fideszt.

 

Ám a Commitment személyzete sem áll túl távol a nagyobbik kormánypárttól. Mint arról a hvg.hu két éve beszámolt, az oktatási piac egyik legeredményesebb cégét 2003-ban Guller Zoltán alapította, aki az első Orbán-kormány idején az oktatási tárca hallgatói irodáját vezette. A cég honlapján szakmai vezetőként feltűnő Környei László pedig Pokorni Zoltán volt szakminiszter helyettes államtitkára volt. A Taninform mellett különösen a 24 milliárdos digitálistábla-tenderen szerepelt jól a Commitment körüli cégcsoport. A hvg.hu-nak az oktatás átalakítása körüli Hoffmann Rózsa és Pokorni közötti csörték során gyakran utaltak arra KDNP-s politikusok, hogy érdemes lenne „utánanézni” a Pokornival egykor együtt dolgozó üzletemberek állami megrendeléseinek. Most ugyanezek a források azt állították, a köznevelés átszabásával egy időben a piac átformálása is „napirenden van”, ami nemcsak a tankönyvpiacra terjed ki.

 

Az állam a nyáron az Educatión keresztül olyan megállapodást kötött, amely csaknem lefedi az oktatási rendszert. A szerződés szerint az állam 6600 „ellátási helyre” és 600 fenntartóra kért egyéves előfizetést – tehát jövőre újra ki kell fizetni a licencdíjat, és ha a tárca nem vállalja az újabb átállási káoszt, akkor az ügyletnek ismét a Magiszter lesz a nyertese. Az „ellátási hely” persze nem iskolát jelent – hiszen csak 3123 intézmény van –, hanem az iskolák tagintézményeit, a kollégiumokat, a gyógypedagógiai intézményeket is magába foglalja. Ugyanakkor a minisztérium hvg.hu-nak küldött válaszaiból kiderül, nemcsak az állami fenntartókra gondoltak (összesen 198 tankerület van), hanem az egyházi és magánfenntartókra is – ha ők is úgy döntenek, hogy a Magisztert választják, bevezethetik.

Régi „jól bevált” alkuk

„A normatíva nem a szükségletekkel, hanem a gazdasági-politikai-költségvetési alkukkal összefüggésben alakult ki” – olvasható az iskolai adminisztrációs rendszerek piacát elemző 2011-es kutatásban. A tanulmány szerzői arra utaltak, hogy már az akkreditáció 2006-os bevezetése óta komoly lobbik mozogtak a milliárdos állami támogatás teremtette piacon.

Eredetileg az állam azt tervezte, hogy az akkreditációt évente megújítják, hogy újabb fejlesztők is bekapcsolódhassanak, új ötletek jelenhessenek meg, ám ez 2006 után elmaradt, viszont a normatívát csakis az államilag elismert licencekre lehetett fordítani. Ráadásul a tanulmány szerint tovább torzította a piaci versenyt, hogy az 2006-os akkreditáció során a pályázóknak még azt is igazolniuk kellett, hogy a korábbi években legalább 20 közoktatási intézményben már bevezettek ilyen szoftvert. A kutatás szerint ilyenre csak azok a cégek vállalkoztak 2006 előtt, amelyek tudhattak arról, hogy be fogják vezetni az akkreditációt.

Az egyik névtelenséget kérő piaci szereplő szerint korábban is ritka volt, hogy az iskola döntött, melyik rendszert választja, akkor is inkább a fenntartók, az önkormányzati vezetők voltak döntési helyzetben. A tanulmány szerint azért sem alakulhatott ki verseny, mert a szoftverfejlesztők tudták, hogy mennyi az állami normatíva, így ahhoz az összeghez igazították az áraikat (ez a kezdetekben diákokként 1600 forint volt).

A korábbi helyzetet a tanulmány szerint leginkább az 54 oktatási intézményt működtető Székesfehérvár informatikai stratégiája mutatta meg. A 2008-as stratégia hosszan bírálta az intézményekben használt Magisztert, de nem javasolta, hogy álljanak át, sem a Taninformra, sem az Aromóra, mert az önkormányzat úgy tapasztalta, „hasonló problémák adódnak a másik két programmal is”. A 2011-ben publikált kutatás már felvetette, hogy a lobbik letörésére be lehetne vezetni egy államilag központilag biztosított és iskolák számára ingyenesen elérhető integrált adminisztrációs rendszert, de figyelmeztetett, ezt mindenképpen megsínylenék az innovációra valóban nyitott, rugalmas iskolák.