szerző:
hvg.hu

Rég láttuk Orbán Viktor arcát ilyen gyűrötten feszültnek, mint a német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. Angela Merkel több megjegyzésével is keményen odaszúrt a magyar miniszterelnöknek, ami bepillantást enged a nyilvánosságnak szánt kimért előadás színfalai mögé.

Érezhetően fagyos és feszült volt Angela Merkel és Orbán Viktor hétfőn délután tartott sajtótájékoztatója, miután a miniszterelnök és a német kancellár megtárgyalta, hogyan tovább a problémás ügyekben. A megbeszélésen szóba kerülhetett például az új orosz embargó és az ukrán válság, és a kormány RTL Klub ellen indított háborúja a reklámadóval.

A konfliktusról az is árulkodik, hogy a sajtótájékoztatóról elmaradt az ilyen kiemelt eseményen megszokott közös nyilatkozat, Merkelnek és Orbánnak lényegében alig volt közölnivalója a nyilvánosság felé, ami arra utal, hogy annál több megoldatlan vagy kommunikálhatatlan kérdés lehetett a tárgyaláson. Így jöhetett ki ez a szűkszavú, szerény végeredmény, ami egészen meglepő ahhoz képest, hogy ez a diplomáciai találkozó volt az év egyik legjobban megszervezett politikai eseménye (Eddig, a Putyinnal való látogatás is legalább ennyire szervezett lesz). A színfalak mögé ugyanakkor Merkel több megjegyzése bepillantást engedett, többször alig leplezve, keményen odaszúrt Orbánnak. Mi baja lehet Merkelnek Orbánnal?

Az, hogy illiberális

Merkel újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, „az illiberális szóval a demokrácia tekintetében nem tudok mit kezdeni”. A miniszterelnök tavaly augusztusban nyilatkozta azt, hogy Magyarországon illiberális államot épít a kormány, a német kancellár megjegyzése szerint azonban ez a törekvés demokratikus keretek között értelmezhetetlen, és egyúttal arra is utalt, hogy az illiberálisnak nincs helye az általa képviselt értékek között.

A miniszterelnök nem hagyta annyiban a dolgot, és visszavágott egy makacs ellenvéleménnyel: “aki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egyetlen eszmerendszernek, amit mi nem adhatunk meg”. Mit mondhatott magában erre a mondatra a német kancellár?

Az, hogy vegzálja a civileket és a médiát

Azt is mondhatnánk, Merkel Orbán fejére koppintott a civilek és a média miatt, amikor a sajtótájékoztatón azt mondta: ha egy kormány széles többséggel rendelkezik, akkor a média, a társadalom és a civil szféra szerepét is értékelni kell. Mindez Magyarország számára is fontos modellt jelenhet a német kancellár szerint. A német kancellár azt is jelezte, hogy budapesti látogatásán civilekkel is találkozik majd. Az Andrássy Egyetemen tartott előadására ugyanis meghívtak jó pár civil szervezetet.

Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint is tapintható volt a véleménykülönbség, konfliktus Merkel és Orbán között ebben a kérdésben. Merkel ezzel német belpolitikai üzenetet is tett, otthon elmondhatja, hogy nem hagyta szó nélkül a német médiában állandó témaként jelen lévő civilvegzálást és a média befolyásolását. Merkel oldalvágása azért is adekvát, mert a nagykoalíciós kormányzás eredményeképp neki is hatalmas többsége van a Bundestagban. A civilek elleni megfélemlítő állami eljárás épp a múlt héten kapott jogállami pofont, amikor a bíróság jogtalannak ítélte az Ökotárs elleni NNI-s házkutatást. Merkel ezzel a megjegyzéssel kiállt amellett, hogy a norvég alapos ügyeket, illetve az azok mögötti kormányfelfogást alapvetően ellenzi.

Az, hogy megbízhatatlanul kormányoz

A gazdasági ügyekkel sem lehetett minden rendben a tárgyaláson: a sajtótájékoztató elején minden szépet és jót elmondott mindkét vezető a magyar-német gazdasági kapcsolatokról, majd Merkeltől egy finom utalásban kemény kritikát kapott a magyar kormányfő. A német kancellár azt mondta, Magyarország makrogazdasági számai pozitívak, és örömmel látják, hogy ehhez a németek is hozzájárultak. De megjegyezte, a német befektetők ugyanakkor szeretik, ha megbízható keretfeltételekkel találkoznak.

Egyesek panaszkodóra fogták
©

Merkel ezzel a félmondattal egyértelműen arra utalt, hogy az előző és a jelenlegi Orbán-kormány az elmúlt öt évben sokat rontott a jogbiztonságon. Célozhatott az RTL Klubot sújtó reklámadóra, a kormányzatig érő korrupciós botrányokra (gondoljunk csak az áfacsalási és a nyomában kirobbant kitiltási ügyre), vagy akár a gazdaságpolitikai intézkedésnek álcázott szűk körű, önkényes, egyes gazdasági szereplőknek kedvező döntéshozatalra is.

A megjegyzésre okot adó eseteket amúgy oldalakon át is sorolhatnánk, ide tartozik egyebek mellett a 2010-ben kivetett bankadó (majd a kedvezményes végtörlesztés, mostanában pedig a bankok elszámoltatása), vagy például a telekom szektorra, a hipermarketekre, valamint az energiacégekre kivetett ágazati különadók. Nem ritka az sem, hogy az egyes szektorokra váratlanul kivetett közterhek vagy törvényi változások elsősorban a külföldi cégeket sújtják, és a hazai, pontosabban fogalmazva a kormányzathoz közelebb álló társaságok látványos előnyre tesznek szert. Ilyen volt például a hipermarketadó, amely a CBA-kat gyakorlatilag mentesítette a sarc alól, de hasonló eredménnyel jár majd a márciusban startoló vasárnapi zárva tartás szabályozása is.

Az, hogy túlságosan közel került Putyinhoz?

Juhász Attila szerint is kettősség volt érzékelhető – az Oroszországot sújtó embargó ügyében fontos az egységes EU-s fellépés, ebben Orbán és Merkel közös akaratot mutattak, ám Merkel többször odaszúrt Orbánnak magyar belpolitikai kérdésekben, ami jól mutatta, számos kérdésben nem értenek egyet. Az orosz embargó elleni közös fellépés túl is mutatott ezen a találkozón, és a közelgő Putyin-találkozónak is szólt.

Finoman érzékeltetett konfliktusforrásnak bizonyult az orosz gáz kérdésének megítélése. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor tempóelőnyből indult, mivel ő tematizálta ezt a kérdéskört: kifarolt minden más energetikai témából és azzal nyitott, hogy csak az orosz gáz témáról ígért (közös) tájékoztatást. Így például Paks 2 és a megújuló energiával kapcsolatos kérdések elő sem kerültek, pedig szinte kizárt, hogy a zárt ajtók mögötti megbeszélésen ezekről ne esett volna szó. Utóbbiban iparági szinten is sok a német érdekeltség, előbbi pedig az egész EU egyik nagy-nagy kérdőjele a magyar kormány felé. Orbán a pozicionálás után ráadásul az orosz gáz kérdéséből is próbálta kifogni a szelet: többször is elismételte, hogy a magyar gazdaság nem működik orosz gáz nélkül.

Az orosz gáz Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra, ezért nem lehet más célunk, mint  az orosz-ukrán konfliktus mindenki számára megfelelő, békés rendezése – mondta Orbán Viktor. A nyomatékos kijelentésekre a német kancellár finoman jelezte: túlzók ezek a kijelentések. Angela Merkel amellett, hogy az orosz gáz német gazdaságra gyakorolt hatására is utalás tett (hiszen az Északi Áramlaton  keresztül Németországba ugyanaz a Gazprom gáz jut el, mint a mi régiónkba; az már más kérdés, hogy a német infrastruktúra erőteljesen diverzifikált, így az oroszok feléjük nemigen tudnák azt zsaroló potenciálként használni – pláne, hogy Németország megújuló energiás potenciálja Európában a legnagyobb), jelezte: gázt az Európai Unióban nem csak Oroszországból lehet beszerezni.

Az elemző úgy látja, az orosz gázszállítások kapcsán Merkel elismerte a magyar igényeket, ezen a téren kevesebb ki nem mondott konfliktus volt tapintható a sajtótájékoztatón, mint a többi kérdésben.