Lázongás és belháború ejt újabb sebeket a gyengélkedő Fideszen
Szervezetfelszámolási hullám söpör végig a Fideszen. A pártközpont elérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen a belső háborúknak, de több olyan város is akad, ahol a helyiek önállóságát nézte rossz szemmel a Fidesz vezetése. Találtunk olyan településeket is, ahol nincs is szükség oszlatásra, miután a helyi Fidesz-szervezet magától kimúlt.
Tucatnyi Fidesz-szervezet feloszlatása derült ki péntekig, és értesülésünk szerint közel 30 alapszervezetnél folyik még valamiféle vizsgálat, így a következő hetekben újabb bejelentések várhatóak. Van, ahol a vitákat nem is tárják a nyilvánosság elé, a mátészalkai csoport feloszlatását például nem verték nagydobra, a Fidesz választókerületi elnöke napokkal a döntés után erősítette meg a hvg.hu-nak, hogy már a szervezet újjászervezése folyik.
Rákospalota, Esztergom, Edelény, Ózd, Hajdúdorog, Paks, Szigetvár, Sásd, Szombathely, Abony, Mátészalka: alig másfél hónap alatt ezeken a településeken számolta fel a kormánypárt országos választmánya a helyi szervezetet. Az esetek többségében belső háborúskodás miatt kellett lépnie a Kövér László vezette testületnek, másutt a tavalyi önkormányzati választási buktát „tették helyre”, de volt, ahol súlyos botrány romjait kellett eltakarítani.
Mint arról két hete beszámoltunk, egyébként is nagy az elégedetlenség és a zavar a Fidesz helyi, vidéki szintjein. A pártszervezet lefagyott, a polgármesterek, középkáderek nem jutnak információhoz, a miniszterek, államtitkárok lényegében az őszi önkormányzati választások óta nem látogatják meg őket, a lakossági fórumokon pedig a Fidesz helyi vezetőit bírálja a tagság a kormány hibáiért. Az általános apátiáról végül Orbán is tudomást szerzett, ezért hirdetett konszolidációt május 29-én.
Kakukktojás
Utoljára ilyen felszámolási hullám 2009-2010-ben volt. Akkor összesen 15 szervezet feloszlatásáról számolt be a Magyar Távirati Iroda, most 44 nap alatt már tíz fölött járnak.
Az eddig nyilvánosságra került esetek közül kilencben azért avatkozott közbe a pártközpont, mert a belső viták annyira eldurvultak, hogy a Fidesz még a tavalyi választást is elbukta helyben. Viszont a mátészalkai eset e tekintetben kakukktojás: Hanusi Péter polgármesterjelölt 20 százalékot vert a jobbikos támogatású Katona Péterre, aki mögé még a helyi MSZP is beállt. A Fidesz egyébként is erős a szabolcsi városban: október 12-én mind a 8 egyéni választókerületet megnyerték képviselőjelöltjei.
A helyi közéletet ismerő forrásaink szerint a feszültséget az okozta, hogy a Fidesz elégedetlen volt a várost korábban hosszú évekig irányító Szabó Istvánnal, ezért októberben egy közeli település, Nyírcsahoj volt KDNP-s polgármesterét, Hanusit indították. A váltást információnk szerint a térség parlamenti képviselője, a Fidesz választókerületi elnöke, Kovács Sándor szorgalmazta. A békesség fenntartása érdekében Szabónak felajánlották a szabolcs-szatmár-beregi lista második helyét, be is került a megyei közgyűlésbe. Ám forrásaink szerint a mátészalkai szervezetnél ennek ellenére nem sikerült feloldani a feszültséget, végül a feloszlatás mellett döntöttek.
Ehhez csak az esztergomi történet hasonlít valamelyest. De tényleg csak valamelyest. Ott ugyanis négyévnyi politikai vita után ősszel a Fidesz visszahódította a várost: Romanek Etelka polgármester lett. Az előzmény azonban az, hogy 2010-ben a korábbi megosztó fideszes városvezető, Meggyes Tamás kétharmados vereséget szenvedett ugyan a választáson, ám az őt támogató frakció segítségével folyamatosan akadályozta a független Tétényi Éva tevékenységét. Az első években a pártközpont még kiállt mellette, de a ciklus végére Meggyes elszigetelődött: a választókerületi elnök Völner Pál lett, a városi szervezet elnöke pedig György Róbert. Végül Meggyest sem képviselő-, sem polgármester-jelöltként nem indították, és a Magyar Hírlapon keresztül üzenték meg neki, hogy „távozik a közéletből”. Most azért volt szükség a feloszlatásra, hogy a párt még a tagok köréből is kizárhassa őt és maradék támogatóját.
Kattintson a narancssárga pöttyökre, ha tudni akarja, miért oszlattak a Fideszben:
A szombathelyi eset is csak részben hasonlít a mátészalkaira és az esztergomira: a feloszlatáshoz itt nem volt elég a belső háború, egy súlyos botrány is közrejátszott. A nyugat-magyarországi városban újra győzött ugyan októberben a Fidesz polgármestere, de a párt lényegében elveszítette a fölényét. Puskás Tivadar hajszállal nyert, a párt viszont bukta önkormányzati többségét. A Fidesz szombathelyi meggyengüléséhez egy helyi politikusuk, Lazáry Viktor állítólagos kokainozása vezetett. Ugyanis még 2013 őszén került nyilvánosságra egy olyan videofelvétel, melyen Lazáry egy hajó fedélzetén valamit felszív az asztalról. Úgy tűnik, a videó "okkal" szivárgott ki: Vas megye „erős embere”, Hende Csaba ugyanis a polgármestert, Puskást állítólag „nyugdíjba” akarta küldeni, és kabinetfőnökét, Lazáryt akarta felépíteni. Ez feszültséghez, majd kemény belső vitákhoz vezetett.
Ahol a bíróság fog dönteni
„Bár ez egy felülről irányított párt, az Orbántól függő választókerületi és regionális elnökök hatalma jelentős, Kövér pedig nem szívesen oszlat fel szervezeteket. Több elvesztett választás, feloldhatatlan konfliktus kell ahhoz, hogy a választmány közbeavatkozzon” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egyik észak-alföldi alpolgármestere. Úgy tudjuk, Kövér próbált békíteni Mátészalkán is, meghallgatta mindkét felet, végül belátta, nincs esély a helyiek kibékítésére.
Három éve tartó helyi vita kellett a rákospalotai szervezetfelosztáshoz is. Mint arról a hvg.hu részletesen beszámolt, a XV. kerület két alpolgármestere és korábbi vezetője, László Tamás akkor fordult szembe egymással, amikor kiderült, hogy a polgármester „jobbkeze” titokban használta fel a párt kampányaiba besegítő egyesület pénzeit.
2012-ben az derült ki, hogy Bitvai Nándor úgy vett fel a Közbizalom Egyesület számláiról több alkalommal is pénzt, hogy az utalványokon az egyesület elnökhelyettesének, Balogh Andrásnak a hamis szignója került. A hamisított aláírásokra Balogh felesége, Novák Ágnes fideszes alpolgármester bukkant rá a hivatalban. Az ügyben nyomozott a rendőrség, az ügyészség vádat emelt Bitvai ellen magánokirat-hamisítás miatt, a bíróság júniusban hozhat ítéletet. László Tamás kiállt Bitvai mellett, majd a párt vezetését kérte, hogy zárják ki azokat a Fideszből, akik a Közbizalom-ügyet szóvá tették.
Jelenleg folyik a párt újjászervezése, melyet épp László fog össze: ő a feladója azoknak a birtokunkba került leveleknek, melyekben a tagfelvételi űrlapot postázták. A párt mindenesetre megsínylette a botrányt: ősszel egy DK-s politikus, Hajdu László lett a polgármester a XV. kerületben, és ha Bitvai lemondásra kényszerülne, akkor újabb választást kell kiírni. Több volt fideszes tag arra panaszkodott, Rákospalotán hosszú évek óta mindenben László Tamás akarata érvényesült, a korábban kompromisszumkereső politikusból pedig ellentmondást nem tűrő személy lett.
Hasonló panaszokat lehet hallani Ózdon is. A településen Vitális István személye osztotta meg a helyi szervezetet. A Fidesz helyi kampányfőnökét, a városi szervezet korábbi elnökét két ózdi kormánypárti képviselő is bírálta a hvg.hu-nak, azt állítva, Vitális a 2010-es győzelem után „klientúraépítésbe” fogott, majd azt terjesztette, hogy Fürjes Pál polgármester helyett lényegében ő „irányítja” a várost, 2019-ben pedig már ő lesz a párt jelöltje is. Ezt sokan rossz néven vették, mások szerint a 30-as éveit taposó Vitális csak lendületet vitt a Fideszbe. A belső ellentétek miatt a helyi szervezet meggyengült, majd veszített a Jobbik polgármester-jelöltjével, Janiczak Dáviddal szemben. Decemberben hárman is otthagyták az önkormányzati Fidesz-frakciót, majd megszavazták a Jobbik előterjesztéseit, ezzel lényegében teljesen elveszítette a kormánypárt a várost.
Belháború → választási vereség
Ahogy Ózdon, úgy Hajdúdorogon sem tűrte a Fidesz a helyiek önállósodását, „árulását”. A hajdúsági városban a Népszabadság szerint az okozott gondot, hogy a fideszes képviselők megszavazták egy MSZP-s alpolgármesteri kinevezését. Sásdon a széthúzás miatt sem 2010-ben, sem októberben nem termett babér a választásokon a Fidesznek, a szervezetet szétkergették.
A múltba visszanyúló ellentétek miatt veszített októberben a Fidesz több olyan településen is, ahol most a pártközpont próbál rendet tenni. Évek óta sikertelenül próbálják meg leváltani az edelényi polgármestert, Molnár Oszkárt, aki korábban a Fideszben politizált, de egy durva kijelentése miatt (amely szerint a roma nők kalapáccsal ütik a hasukat, hogy sérült gyereket szüljenek és támogatáshoz jussanak) szakított vele a párt. A helyi Fideszben 2010 óta vitatkoznak azon, kivel lehetne leváltani Molnárt, de a választókerületi elnök mostanra megunta a háborúskodást és feloszlatta a csoportot.
A szigetvári Fidesz alapszervezet feloszlatása logikus fejlemény, hiszen a várost korábban vezető párt lényegében megsemmisült az őszi önkormányzati választáson, összesen két mandátumot tudott szerezni. Ennek előzménye egy országos szinten is példátlan belharc volt, amelyben a helyi KDNP szakított a Fidesszel, és a Jobbik támogatásával indított saját jelöltet. Helyi forrásaink szerint a szigetvári jobboldalt megosztó történések hátterében a Fidesz két baranyai erős emberének, Bánki Eriknek és Tiffán Zsoltnak a harca áll, és amíg ez a konfliktus nem oldódik, addig a helyi szervezetet is nagyon nehéz lesz újjászervezni. Nagyszénáson a Népszabadság szerint a választókerület elnöke, Simonka György és a települése polgármestere, Nemcsok János feszült egymásnak. Végül Nemcsok egy civil szervezet jelöltjeként nyert, és 19 Fidesz-tagot „vitt magával”.
A paksi belháborúban annak ellenére sem sikerült a békéltetés, hogy tavaly ősszel még Orbán Viktor is közbeavatkozott. A miniszterelnök a 2014-es önkormányzati kampányban Kozmann György világbajnok kenus mellett tette le a voksát a helyi televíziónak adott interjúban, a polgármesteri címre jelentkező Süli János mérnökről pedig azt mondta, nem jó helyen akarja kamatoztatni a tudását, inkább az atomerőműben lenne a helye (melynek korábban vezérigazgatója is volt). Ám a választók másképp döntöttek, a KDNP által is támogatott Sülit választották, a Fidesznek pedig csak egy képviselője (Kozmann) maradt a képviselő-testületben, pedig 2010-ben még mind a 8 egyéni választókerületet megnyerték.
Útkeresés és apátia
A szegedi Fidesz szervezete körül az őszi választások óta mély csend van. Igaz, még az akkori kampány idején – amikor a központi akarat felülírta a helyi szervezet szabályszerű döntését – sem tiltakoztak a helyi jobboldali politikusok, pedig a polgármesterjelölt lecserélése lényegében a képviselőjelöltek listáját is átírta. Egyetlen képviselő döntött úgy, hogy önállóan megméretteti magát, Juhász Gyulát viszont ki is zárták a pártból. Kothencz János, a központ által kiválasztott, majd az MSZP-s Botka Lászlóval szemben vereséget szenvedett jelölt még a választások éjszakáján azt nyilatkozta, hogy az alapoktól újra kell építeni a helyi Fideszt, de ennek mostanáig nincs látható jele: a párt helyi szervezete lényegében az elmúlt egy évben egyszer, a napokban megtartott június 4-i ünnepen jelent meg nyilvánosan. Gyimesi László elnök nem tud arról, hogy az őszi tisztújítás előtt bármi változásra lehet számítani.
Az viszont tarkítja a képet, hogy még a tavalyi kampány idején nagyobb aktivitással jelentkező Tisza Lajos Közéleti Egyesület is felkerült a szegedi jobboldaliak palettájára. Ők tavaly Kothenczet támogatták, ám az utóbbi hónapokban Új szegedi gondolat címmel indítottak egy rendezvénysorozatot, ahova többnyire politikai elemzőket hívnak, segítséget kérve a jobboldal újjáépítéséhez. Legutóbb G. Fodor Gáborral beszélgettek: a Századvég igazgatója a fórumon bőven kapott kritikát a szimpatizánsoktól, sőt, egy meglepő kérdést is nekiszegeztek: lát-e esélyt arra, hogy Simicska Lajos köré egy új jobboldali párt szerveződjön.
A korábbi években a Fidesz sok energiát fordított arra, hogy az önkormányzati választásokon a pártpolitika iránt hagyományosan közömbös falvakban is helyi szervezeteket alapítson. Ám ez a mozgalmi lendület apadni látszik. Jó példa erre a Dombóvár mellett található 900 fős Kapospula esete, ahol 2014 előtt aktív Fidesz-szervezet működött, rendszeres rendezvényekkel, elkötelezett tagsággal. Viszont 2010-ben a Fidesz sikertelenül próbálta átvenni az irányítást a faluban, 2014-re pedig maga a helyi szervezet is megszűnt, annak elnöke és alelnöke függetlenként mérette meg magát a választáson.
A hvg.hu értesülései szerint a 600 fős Tolna megyei Nakon a közelmúltban ugyancsak megszűnt a helyi Fidesz szervezet, miután a volt elnök lemondása után senki sem vállalta annak továbbszervezését. A maradék tagság a dombóvári alapszervezethez csatlakozott.
(A cikk megírásában közreműködött: M. László Ferenc, Stemler Miklós, Szlavkovits Rita.)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
