Publikálta az OECD a PISA-felmérés eredményeit, a grafikonokon jól látszik, a magyar diákok eredményei szövegértésből és természettudományból is romlottak, matekból sem javultak a három évvel ezelőttihez képest. Románia és Szlovákia még nálunk is rosszabbul teljesített, a szlovén diákok viszont elhúztak. A mostani kutatásban 540 ezer diák vett részt 2015-ben világszerte, 72 országból.

Compareyourcountry

A 2012-ben mért PISA-kutatáshoz képest jelentős a magyar tanulók visszaesése: természettudományokból 494 pontról 477 pontra, olvasás-szövegértésből 488 pontról 470 pontra esett vissza, míg matematikából tartottuk a három évvel ezelőtti 477 pontos szintet.

Ennek ellenére matekból sem jó a helyzet, mivel az OECD táblázata azt is megmutatja, hogy a PISA-tesztek indulása óta elkelt időben mért adatok alapján milyen trendet futott be az oktatási rendszerünk, és az elmúlt évre vetítve matematikából is kimutatható egy négypontos visszaesés. (Természettudományokból 9, szövegértésből 12 pontos visszaesést mutat az elmúlt ciklusra vetített átlagunk, derült ki az OECD összesítéséből.)

A legalább egy tárgyból jól/rosszul teljesítő diákok arányát nézve is durva az eredmény: az OECD-s 15,3-al szemben a magyar diákok 10,3 százaléka teljesített eredményen felül, alul pedig 13 százalékkal szemben 18,5. Az alulteljesítők a kettes szintet sem érték el, a jól teljesítők meghaladták az ötös, hatos szintet. Minden vizsgált területen az OECD-átlag alatt vagyunk, egyetlen dologban vagyunk jobbak, a fiúk és lányok közötti esélyegyenlőségben, itt magasan az átlag fölött teljesítünk.

Bár a jelenlegi oktatáspolitika próbálja a természettudományos tárgyak felé orientálni a diákokat – ha máshogy nem, hát az egyes bölcsész vagy jogász képzésre, államilag finanszírozott helyek durva megvágásával –, ez az OECD statisztikája szerint nem túl sikeres, a magyar diákoknál csak a szlovák és holland diákok motiváltak kevésbé a természettudományos tárgyak tanulásában. Míg az OECD-országokban átlagosan a diákok 24,5 százaléka dolgozna a természettudománnyal összefüggő területen, addig a magyar diákoknak csak a 18,3 százaléka. A lányoknál egészen drámai a lemaradás az OECD-átlaghoz képest, több mint 10 százalékpontos.

Egyre durvábban számít, ki honnan jön

Az iskoláknak minden diák számára biztosítaniuk kellene a jó, színvonalas oktatást, függetlenül a szüleik társadalmi helyzetétől, iskolázottságától, karrierjétől – írják a kutatást összegző tanulmányban. Felmérték azt is, ilyen szempontból mekkora a szakadék a diákok között. A magyar adatok siralmasak. Ahogy a grafikonokon látszik, a szociális háttér egyre inkább számít, a teljesítménybeli különbség meredeken nő, a kitörési lehetőség – amit a rugalmassággal jelölnek – egyre csökken.

Compareyourcountry

"Határozott negatív tendencia"

A Magyarországra vonatkozó részt magyarul összefoglaló Oktatási Hivatal szerint fontos kiemelni, hogy 2015-ben új módszert vezetett be a szervezet, ezért ez egy pillanatkép az oktatási rendszerről, az adatokat nem lehet összevetni a korábbiakkal. A mentegetőzés után azért leírják, hogy matekból és természettudományból a tagországok leggyengébb negyedéhez, szövegértésből a leggyengébb ötödhöz tartozunk, nagyon sok, korábban rosszul teljesítő ország beelőzte a magyarokat. (Részletes adatokat itt talál.)

Amíg a 2006, 2009-es mérésben a tagországok középmezőnyéhez tartoztunk, és eredményeink is átlagosak vagy átlag közeliek voltak, addig az utolsó hat évben határozott negatív tendencia vehető észre, amelynek következtében 2015-ben már az OECD-tagországok gyengébbik negyedéhez tartozunk, átlageredményeink lényegesen lemaradnak a tagországok átlagaitól - fogalmaznak az összefoglalóban, és hozzáteszik,

"a magyar oktatási rendszer nem reagált kellő mélységben azokra a kihívásokra, amelyekre a diákjait fel kell készítenie annak érdekében, hogy ne csak a hazai, de a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképeseknek bizonyulhassanak."

Az OECD-s és uniós tagországok diákjainak körülbelül ötödét fenyegeti az a veszély, hogy nem szerez olyan minőségű tudást, ami stabil helyet biztosít neki a munkaerőpiacon. A magyar kilátások itt is rosszabbak, ami a jelentés szerint a tanulók rosszabb átlagos társadalmi, gazdasági, kulturális hátterével magyarázható. A családi háttér a magyar diákoknál jobban hat, mint az OECD országokban átlagosan.

"A PISA2015 eredményei alapján Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is komoly egyenlőtlenségekkel néz szembe a köznevelési rendszer."

Nagyon nem mindegy, hogy ki milyen típusú iskolában tanul: az Oktatási Hivatal egy érzékeltes példát hozott a végére: "a magyar gimnazisták természettudományi átlageredménye Japán és Szingapúr nemzeti átlagaival egyenértékű, a szakközépiskolásoké Izlandéval és Horvátországéval, a szakiskolásoké pedig Libaonéval és Peruéval van egy szinten."

Magyarázza az oktatásirányítás, miért nem olyan rossz a helyzet

A lesújtó számok után megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, azonban levelünkre nem válaszoltak. Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek azt mondta, egy 2015-ös felmérésben még nem érvényesül egy két évvel korábban bevezetett nemzeti alaptanterv hatása, az pedig egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot. Szerinte erre a szakgimnáziumokban bevezetett komplex természettudományos tárgy lehet a megoldás.

Így mentegeti a kormányzat a tragikus PISA-teszt eredményeit

Ha más méréseket is hozzáveszünk, már nem is olyan rossz a helyzet - érvelnek az oktatás szereplői.

Ellenzéki pártok a miniszter távozását követelik. Egy szeptemberi OECD-jelentés szerint egyébként Magyarország döbbenetesen keveset költ oktatásra.

Eddig sem tettük az ablakba

Az első PISA-tesztet 2000-ben készítették, a matematikai, szövegértési és a természettudományos tudást mérik, csak nem úgy, ahogy azt a magyar diákok megszokták. Elemzők korábban ezzel magyarázták a magyar diákok nem túl erős eredményeit. 2006-ban áttértek a számítógépes tesztekre, abban még rosszabb adatok jöttek ki.

A Tárki kutatói elemezték és összegezték az eddigi mérések eredményeit, az általuk készített táblázatokból látszik a változás.

TÁRKI

TÁRKI

TÁRKI

A kutatók azt írják, a magyar tanulók teljesítménye az elmúlt évtizedekben romlik, matekból és természettudományból ma az általános iskola végén kevesebbet tudnak, mint 10–15 évvel ezelőtt, a diákok között egyre több a gyengén teljesítők – funkcionális analfabéták – aránya, a diákok tanulási stratégiájával komoly gondok vannak, itthon a legnagyobbak az iskolák közti különbségek. Az elemzők szerint a tanulók társadalmi háttér szerinti szelekciója korán elkezdődik, és a teljes közoktatást áthatja.

Itt vannak a PISA-felmérés feladatai, amelyek kifogtak a magyar diákokon

Egy Seraing nevű belga város fiktív honlapján kellett megkeresni a válaszokat a 2012-es PISA-teszten a digitális szövegértési kérdésekre. A magyar eredmények nagyon rosszak lettek: Európában az utolsó helyen végeztek a magyar diákok, világviszonylatban pedig a harmincnégy helyből a harmincadikon. Az Eduline közzétette a feladatokat.

"Mindez azt jelzi előre, hogy a modern, technológiagazdag tanulási és munkahelyi környezetben a tanulók jelentős része nem fogja tudni megállni a helyét" – összegezték a kutatók.

Van egészen más kép is

Egy kedden publikált nemzetközi mérés más képet fest a magyar iskolák munkájáról. Az úgynevezett TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös adatai szerint kifejezetten jók a magyar diákok mind matekból, mind természettudományos tárgyakból. Ebben a mérésben évtizedek óta jól teljesítenek a magyar diákok, a különbség oka, hogy máshogy mérnek: míg a PISA-teszt a felhasználható, addig a TIMSS a tantárgyi tudásra kíváncsi.

Ki érti ezt? Most akkor mégis jók a magyar gyerekek matekból?

Ha nem is a legjobbak, de matekból és természettudományból is a jobbak között vannak a magyar gyerekek egy nemzetközi mérés most ismertetett adatai szerint. Mindez egész más képet mutat, mint a PISA-tesztek eredményei. De sajnos nem az orbáni iskola lett jobb, oktatási csoda sem volt. A mérés más.