Mennyit keres egy tolmács?

2011. március 22., kedd, 17:10 • Utolsó frissítés: 2011. március 22., kedd, 20:29
Szerző:


Címkék: ; ; ; ;

Tizenkét éve a magyar tolmácsok és fordítók napja március 22. Megnéztük, hogyan boldogulnak és mennyit keresnek napjainkban a tolmácsok és szakfordítók, és mi lesz a „kis nyelvek” beszélőivel, ha tudásukhoz nem társul angol, német vagy éppen francia nyelvismeret.

„Munka van, de nehezebb hozzájutni” - válaszolta Tauz Judit orosz-magyar, ukrán-magyar tolmács, szakfordító a kérdésre, hogyan alakul a megbízások száma az elmúlt évekhez képest. „A kilencvenes években rengeteg konferenciát szerveztek, ahol orosz tolmácsra volt szükség. Ma már jóval kevesebb lehetőség adódik, a lettek és a litvánok is - akik korábban az orosz nyelvet preferálták - inkább angol tolmácsot kérnek, akkor is, ha nem tudnak rendesen angolul” - hoz példát az uniós rendezvények tükrében a szláv nyelvek beszélőinek helyzetére, és az angol nyelv felértékelődésére Tauz Judit. Szerinte sok kiemelkedő képességű és nyelvtudású tolmács, szakfordító van a pályán - különösen, ami az angol, francia, német nyelvet illeti -, ám viszonylag kevés, aki idegen nyelvről egy másik idegen nyelvre tolmácsol. A „kis nyelvek” beszélői manapság csak akkor maradnak versenyképesek a pályán, ha tudásukhoz angol, német vagy francia nyelvismeret is társul.

„A válság kirobbanása óta gyakorlatilag csak az angollal lehet boldogulni, még a német is visszaszorult” - erősíti meg Simon Éva, a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének elnöke, egyúttal utalva a problémára, miszerint angol tolmácsból sok van, ezért ők jóval nehezebben tudnak érvényesülni. Más a helyzet, ha a tolmács idegen nyelvről idegen nyelvre fordít. Mint mondja, Magyarországon eddig sem volt nagy kereslet irántuk, külföldről jöttek a megrendelések, mert a magyarok szaktudása jó, a munkadíjuk pedig jóval alacsonyabb a nyugat-európainál. Az utóbbi időben angol vagy német nyelvtudással párosulva felértekelődött a keleti és a szláv nyelvek szerepe. Kelendő az angol-orosz, a német-orosz kombináció, még jobb, ha egy latin nyelv jön össze az angollal vagy a némettel - teszi hozzá Simon Éva.

Tolmács az unióban: más szelek fújnak

Fotó:

„A régi kapcsolatokra nem nagyon lehet alapozni, a minisztériumokban tavaly óta nemcsak a dolgozók, hanem a tolmácslisták is változtak” - meséli Tauz Judit, érzékeltetve, hogy a politika e területen is megváltoztatta az erőviszonyokat és a pártszimpátia erősen befolyásolja a boldogulási lehetőségeket. Mit lehet tenni? „Az ember örül annak a munkának - írásbeli fordításoknak, apró megbízások -, ami beesik” - mondja Tauz Judit, hozzátéve, hogy a szakma presztízsét az öt-tíz éve szinte változatlan munkadíjak is aláássák. Ez részben annak köszönhető, hogy a tolmács- és szakfordító irodák - közbeszerzési eljárás keretében - egymás alá ígérnek, hogy megszerezzenek egy-egy ígéretes ügyfelet: minisztériumot vagy nagyobb intézményt.

Hol, mit, mennyiért?

Az árak lenyomása érdekében az irodák egy része attól sem riad vissza, hogy a fordítások esetében a leütésenkénti elszámolásról áttérjen a szavankénti díjazásra, ami jóval kedveztőtlenebb feltételeket biztosít a szakfordítóknak. A budapesti irodák díjait tanulmányozva általánosságban elmondható, hogy a megrendelőnek karakterenként  2-3 forintba kerül a szakfordítás, napi 45-50 ezer forint a konszekutív tolmácsolás (az élőben elhangzott szöveg fordítása gondolati egységekre bontva), míg a szinkrontolmácsolás napidíja átlagosan 60-80 ezer forint (a díjakhoz jön még az áfa). Idegen nyelvről idegen nyelvre történő élő fordítás esetén a napidíjak 20-25 ezer forinttal megugranak. Akad olyan iroda és nyelviskola, amely jóval kedvezőbb díjakat szab: konszekutív tolmácsolást kínál már 15 ezer forinttól, a szinkrontolmácsolás pedig óránként 20-30 ezer forintba kerül, ám az csak a megrendelés teljesítés után derül ki, hogy olcsó húsnak valóban hígabb volt-e a leve.

Az 1869-ben Központi Fordító Osztály néven megalakult, ma már Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) néven működő cég országszerte közel 200 főt foglalkoztat, ezen kívül körülbelül 500 külsős, megbízási szerződéssel dolgozó fordítóval áll kapcsolatban. (Az OFFI tulajdonosi jogait a Magyar Állam nevében 2010 júniusától a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.) Az OFFI-nál közokirat esetében a hiteles fordítás karakterenként 3 forintjába kerül a megrendelőnek (ehhez jön még az áfa), a lektorálás karakterenként 1,5 forint (plusz áfa), a hiteles fordítás pedig (fordítás és lektorálás) 4,5 forint (áfa nélkül).

Drága kezdet, alapos képzés

1974-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán március 22-én jött létre a Fordító- és Tolmácsképző Központ. Az országban jelenleg három egyetemen is választható - négy féléves - fordító és tolmács mesterképzési szak államilag finanszírozott és költségtérítéses formában. Az ELTÉ-n 70, a Pannon Egyetemen 60, míg a Miskolci Egyetemen 25 főben maximálták a felvehető hallgatók számát 2011 őszén. (Csak a miheztartás végett: az ELTÉ-n 300 ezer forintba kerül egy félév).

 

Szakfordító és tolmács képzés több főiskolán is indul: a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) például önálló tantárgyi blokként költségtérítéses formában oktatják a tolmácsolást és szakfordítást. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Tolmács- és Fordítóképző Központjában kétéves felsőfokú szakirányú továbbképzésre jelentkezhetnek a diplomások (nem csak a BME egykori hallgatói). A tandíj 220 ezer forintba kerül félévente, ezért angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelvű szakfordító és tolmács szakra, nemzetközi két idegennyelvű szakfordító szakirányú továbbképzési szakra, vagy éppen nemzetközi két, illetve három idegennyelvű konferenciatolmács-képzésre is bejuthatnak azok, akik teljesítik a felvételi követelményeket.  

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

42 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2013. június 17., 03:39 Lóci Géniusz

Bán Miklós
"úgy van, nem CAT-eszközökről van szó (trados, memoQ, déja-vu, stb.) hanem MT motorokról, mint pl. Systran, Language Weaver, Asia Online, stb."

Hát próbálkoznak a fejlesztéssel, de magyarra még 100 év múlva sem lesz alkalmas eszköz.
Láttam ilyet, számítástechnikai fordításoknál, sőt, segítettem a fejlesztésben is, hát bizony, a 3-4 szavasnál hosszabb mondatok esetében katasztrofális az eredmény.

Biztos vannak nyelvek, amelyek esetében nem (angol-spanyol viszonylatban egész jó a Google Translate is, még idiómákat is ismer), de a magyar nincs ezek között. És egy jó darabig még nem is lesz.
Mint írtam, a fejlesztésben is részt vettem, szóval belülről láttam rá, hol tart. Leginkább sehol.

2011. április 21., 13:14 Repeta Mátyás

Az OFFI monopolhelyzetben van a közokiratok fordítási jogában, ám szakmailag nem éppen elfogadható a munkájuk: http://leiterjakab.blog.hu/tags/offi

2011. április 15., 11:44 Erzsébet Gabriella Czopyk

A cikk elképesztő csúsztatásokat tartalmaz, kezdve a díjaktól az OFFI tarifáiig, hiszen a "közokirat esetében a hiteles fordítás karakterenként 3 forintjába kerül a megrendelőnek (ehhez jön még az áfa), a lektorálás karakterenként 1,5 forint (plusz áfa), a hiteles fordítás pedig (fordítás és lektorálás) 4,5 forint (áfa nélkül)." - de mindezt milyen nyelvre és milyen határidővel? Azt hiszem, épp ennek a cikknek az elolvasásától kaptam kedvet arra, hogy írjak egy másikat. Mellesleg a hvg.hu (ő a szerző?) arra nem vette a fáradságot, hogy helyesírás-ellenőrzőt futtasson a cikken, mert akkor legalább elütés nem lenne benne, ha már a fogalmazás ilyen (az újságírás is szakma, ahogy a fordítás is az). De a szakmának nem semmitmondó cikkekre van szüksége, hanem érdemi cselekvésre. Egyszerre vagyok dühös és szomorú, hogy az egyik kedvenc lapomban (hosszú évek óta vagyok HVG-előfizető) ilyen színvonaltalan írást kellett olvasnom.

2011. március 27., 22:07 Zsolt Banhegyi

A fordítók tömegei a nagy ínségben alig találnak munkát. Ha bejön valami, akkor a nyugatiak számára elképzelhetetlenül alacsony munkadíjakkal kénytelenek dolgozni. Persze a kulturális szféra egyéb területein hasonló a helyzet. A
kiadók a jó magyar viszonyok között arra kényszerülnek, hogy a kézirat gondozásához korábban kötelező munkafolyamatokat lenyeljék, megspórolják, vagy jobb esetben összevonják: hat-hét különböző szakmunkát ma már egy vagy max. két emberrel végeztetik el. Rabszolga-díjszabás van a szerkesztői, kontrolszerkesztői stb. munkakörökben. El lehet képzelni, milyen
minőségi lecsúszást jelent mindez. Talán a magyar nyelv iránt oly nagy aggódást mutató kulcsemberek azzal foglalkozhatnának, hogy megteremtődjenek a tisztességes díjazás feltételei a nyelv professzionális munkásai számára.

2011. március 27., 19:38 gyomláló

Ha bárki azt gondolja, könnyű kenyérkereset, segítsen értelmessé tenni a következő szöveget. Csak ez után idulhat a fjordítás: "Tanúsítvány XY részére Ezúton tanúsítjuk, hogy a fentebb nevezett az Európai Unió szakmai előírásainak ""Pályázatíró- és figyelő Mestrekurzus"" pályázati programban részt vett;..." A szakma igazi kihívása az( állítólag) anyanyelvünkön írt, pongyola,zagyvalék szövegek megértése. Ezért tartom nagyra "álom avagy álamfőnk" nyelvvédő törekvéseit. Csak így tovább, és hovatovább... Meg vagyok értve?

További 37 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Mennyit keres egy tolmács?




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X