EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A kormány számításai szerint a három ágazatra (bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaellátók) kivetett különadó közvetlen hatásként idén 161,5 milliárd forinttal, 2011-2012-ben pedig 171-189 milliárd forinttal gyarapítja a költségvetés bevételeit. Ez épp félmilliárd forinttal kevesebb, mint amennyi a munkáltatók által befizetett 27 százalékos tb-járulékból befolyhatna jövőre is, ha nem törölnék el.
Legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy az APEH 2010 szeptemberi adatai alapján 2009-ben 24 milliárd folyt be a 4 százalékos különadóból, amit ugyanakkora - éves szinten 7 millió 446 ezer forint feletti - jövedelmek után kellett fizetni, mint amely alap utáni 27 százalékos tb alól a munkáltatók mentesülnének 2011-ben.
2011-től azonban - az Orbán-kormány döntése értelmében - a munkaadónak nem kell a magasabb keresetűek havi 620 500 forint feletti bére után tb-járulékot fizetnie. Ezzel az intézkedéssel 162 milliárd forintnak int búcsút a költségvetés, ha abból a 24 milliárdból indulunk ki, amit különadóként szedtek be az adózóktól 2009-ben - számolta ki Angyal József matematikus, az Adózóna szakértője.
A képlet egyszerű: ha 24 milliárd forint megfelel a 4 százalékos különadónak, akkor ahhoz, hogy megkapjuk, mennyi folyt volna be két évvel ezelőtt a munkáltatók által befizetett tb-járulékból, ki kell számolni, mennyi lenne a 27 százalék. Ha abból indulunk ki, hogy a 4 százalék 24 milliárd forint, akkor az 1 százalék 6 milliárd. Ennek a 27-szerese pedig 162 milliárd forint.
Mivel a járulékalap 2009-ről 2010-re alig több mint hétezer forinttal nőtt, s jövőre sem várható sokkal magasabb emelés, az eltérés minimális lehet, ami a befolyt összeget illeti. A fenti számítás szerint tehát az államadósság lefaragását célzó válságadó egyedül a külföldi cégek Magyarországra csábítását elősegítő tb-plafon eltörlése okozta negatívumot fedezi.
