Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A SZÉP kártya magabiztosan az élre tört, továbbra is meghatározók az étkezésre felhasznált juttatások, de erősödtek az egyéb célú juttatások is – derül ki a c1 cafeteria elemzéséből.
A 2012-es évben gyökeresen megváltozott a béren kívüli juttatások szabályozása. Az ilyen juttatások közterhe (a törvényben meghatározott értékhatárokon belül) 19,04 százalékról 30,94 százalékra növekedett. Megjelent a három pénzintézet által forgalmazott SZÉP-kártya három alszámlával (vendéglátás, szállás és szabadidő), amelyeken a munkáltató együttesen legfeljebb évi 450 ezer forint értékű kedvezményes adózású juttatást biztosíthat a dolgozói részére. Az étkezésekhez használható fel az új Erzsébet utalvány is, amelyet a munkáltató kedvezményesen havi 5 ezer forint értékhatárig adhat. Ugyanakkor megszűnt az üdülési csekk és az internet-támogatás adókedvezménye.
A SZÉP-kártya közel 28 százalékos részesedéssel a legnépszerűbb, az új Erzsébet utalvány az ötödik helyen kezdett, és csak viszonylag szerény 3,6 százalékos részesedést ért el a korábbi évek vezető juttatásának számító melegétel utalvány, amely idén már nem adható kedvezményes adózás mellett – derül ki a c1 cafeteria által az egyes béren kívüli juttatások népszerűségére vonatkozó elemzéséből, amit több, mint 30 000 munkavállaló nyilatkozata alapján készítettek.
Az elemzés eredményéből kitűnik, hogy az új szabályozás teljesen felborította a korábban megszokott népszerűségi sorrendet. Míg tavaly még a három francia szolgáltató által forgalmazott melegétel juttatás dominálta piacot, idén ez a cafeteria elem drasztikusan visszaesett, és a vezető pozíciót a SZÉP-juttatások vették át.
Nem változtak az iskolakezdési támogatás, a helyi közlekedési bérlet, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár, az iskolarendszerű képzés juttatásainak szabályai. Ugyancsak változatlan feltételekkel és ráadásul adómentesen biztosíthatók a sporteseményre szóló belépő, a számítógép használatba adása, a lakáscélú támogatás, illetve a kockázati életbiztosítás, valamint idén már a betegbiztosítás is.
A hagyományosan ranglistás egészségpénztári, nyugdíjpénztári és a helyi közlekedést támogató juttatások idén is a legnépszerűbb elemek közé tartoznak, sőt az egészségpénztári juttatások tavalyhoz képest 50 százalékal erősödtek, és kevéssel maradnak csak le a SZÉP-kártyáktól. Helyi közlekedési bérleteket is érezhetően nagyobb mértékben igényeltek idén, mint tavaly.
Tavaly a juttatások több, mint 97 százalékát az öt legnépszerűbb juttatás adta, idén a SZÉP-kártya és az Erzsébet utalványok megjelenésével, valamint az üdülési csekk megszűnésével már hat igazán népszerű juttatásról beszélhetünk, ezek idén hasonló együttes részesedést értek el, mint tavaly az ötök.
Az elmúlt években a többi juttatást fokozatosan háttérbe szorító étkezés szerepe továbbra is meghatározó, mégis idén ennek aránya 30 százalék közelébe mérséklődött, cserébe viszont az egészségpénztár és a helyi közlekedés jelentősebben, az üdülés/szabadidő juttatások pedig mérsékelten erősödtek. A SZÉP-alszámlák megoszlása is az étkezések elsődlegességét tükrözi, hiszen a vendéglátás alszámlára érkezett a SZÉP juttatások több, mint fele (56 százalék). Sőt, ezt a szegmenst a gyakorlatban tovább növelheti a 28 százalékos arányt képviselő szálláshely egy része is, mivel az a szálláshelyen való étkezésre is felhasználható.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.