Drónok harca: hamarosan lecsap a magyar törvény szigora
Használják fotózásra, szkennelésre, videózott az internetadó elleni tüntetésen is, de szakított már félbe labdarúgó-mérkőzést, kis híján ütközött utasszállító repülőgéppel, miközben több ezer kilométeres távolságból irányítva képes likvidálni az ellenséget. Egyszerre hasznosak és veszélyesek, viszont Magyarországon még csak most készül a pilóta nélküli repülő járművek, közkedvelt nevükön drónok használatára vonatkozó, modern törvényi szabályozás. De ki és hogyan használhat drónt, és ami nagyon fontos: milyen regulák vonatkoznak ezekre az eszközökre?
Néhány napja a brit légiközlekedés biztonságáért felelős tanács hozta nyilvánosságra, hogy még májusban egy quadrocopter drón nagyjából 460 méteres magasságban 25 méterre megközelített egy közepes méretű utasszállító repülőgépet, komolyan veszélyeztetve az utasok biztonságát. A drón vezérlőjét nem találták meg, így a veszélyeztető személyét még homály fedi. Jóval nagyobb botrányt okozott az a szerb-albán labdarúgó-Európa-bajnoki selejtezőn megjelenő drón, amelyet albán szurkolók országuk zászlajával „felfegyverezve” irányítottak a pálya fölé. Egymásnak eső játékosok, pályára tóduló szurkolók és félbeszakadt mérkőzés mellett diplomáciai botrány lett belőle.
Mindezek alapján világosan látszik, hogy a pilóta nélküli repülő járművek helyzete hazánkon kívül máshol is problémás. Mert hiába van adott esetben megfelelő jogszabályi környezet, a használat ellenőrzése bizony sok helyen hagy kívánnivalót maga után. Ezért nem meglepő, hogy az Európai Bizottság 2016-tól olyan jogszabály kidolgozását teszi kötelezővé, ami később lehetővé teszi a pilóta nélküli és a hagyományos légi járművek egy légtérben történő használatát.
Pilóta nélkül repülő platform
Drónoknak gyűjtőnéven a pilóta nélküli repülőgépeket nevezzük, így a kézi vezérlésű játékhelikoptertől a komolyabb quadrocoptereken át a milliós, programozható eszközökig bármit tekinthetünk drónnak. Még akkor is, ha a szóról leginkább az amerikai hadsereg által felderítésre és légi csapásmérésre használt pilótanélküli repülőgépek jutnak eszünkbe – nem kell feltétlenül gyilkológépként tekinteni a drónokra, már csak azért sem, mert pilóta nélküli "okosrepülőket" használnak katasztrófasújtott területeken kisebb gyógyszerszállítmányok méterre pontos célba juttatásához, de már éttermek és csomagküldők is tesztelik, milyen lenne drónokkal szállítani a küldeményeket. Emellett jól használhatók például erdészeti és árvízvédelmi feladatokra, arra, hogy internetet juttassak a világ nehezen megközelíthető pontjaira, és ott van az örök klasszikus: fotózásra és videózásra is.
Ezért a pilóta nélküli repülőgépre tulajdonképpen nemcsak online eszközként, hanem olyan platformként is tekinthetünk, amely használhatóságának csak a fejlesztők képzelete szabhat határt, annak megfelelően, hogy mivel szerelik fel azt – vallja Sík Eduárd, a DDB reklámügynökség kreatív technikusa, aki többek között az egyik nagy távközlési vállalat reklámkampányához használt drónt. A kampány során olyan éjszakai égboltot átszelő, különleges nyomtatót fejlesztettek, amelynek segítségével bárki az éjszakai égre posztolhatja a legemlékezetesebb élményeit megörökítő fotóit és üzeneteit. Ha ilyen szempontból közelítünk a drónokhoz, akkor mindjárt inkább lehetőséget, mint félelmünk forrását láthatjuk bennük.
Magyarország dróntémában a felhasználói oldal mellett tudományos oldalról is közelít a nemzetközi trendekhez. Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő kutatócsoport jelentheti a tudományos bázist, itt olyan robotcsapatot építettek, amelyek önállóan, kézi irányítás nélkül képesek rajban repülni. Drónok csoportos alkalmazása az egy eszköz által nehezen lefedhető nagyobb területen vagy hosszú ideig tartó folyamatos megfigyelés esetén is jól működhet. De az egymással kommunikálni képes drónokból később akár közösségi játékokat is lehet fejleszteni.
Egyeztetnek a terrorelhárítással és a titkosszolgálattal is
A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei hónapokkal ezelőtt elkezdték kidolgozni a részletes szakmai feltételrendszert, ez képezheti a későbbi jogszabály gerincét. Az anyag munkapéldánya már el is készült, de még hónapokat kell várni arra, hogy elfogadhassák a törvényt – mondta a hvg.hu-nak Ozoli Zoltán, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának állami légügyi hatósági főmérnöke. Hozzátette: a jogszabályalkotás jelenlegi fázisában megszólítják az összes olyan szervezetet, hatóságot, biztonsági szolgálatot, amely érintettek a pilóta nélküli repülőgépek használatában.
A légi járművekre és azok használatára alapvetően a Légügyi törvényben leírt követelmények vonatkoznak ezt is felhasználják az új törvényhez, de drónok használatához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadható frekvenciaengedélyre is szükség van, így az NMHH szakvéleménye is tükröződik majd a törvényben. De meg kell felelni a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló rendeletnek is.
A „drónozásnak” nemzetbiztonsági vonzata is van, így az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is élénken érdeklődik a technológia szabályozása iránt. Sőt, az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is várja a jogszabályokat, mivel a drónnal történő fotózás és videózás személyiségi jogi kérdéseket is felvet. A munkaanyag egyébként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt készül, de több más érintett minisztériumon is átmegy a törvénytervezet, ezt követi a társadalmi egyeztetés, és csak ezek után kerülhet az országgyűlés elé.
Magyar fesztiválon is zuhant már emberek közé drón
Ozoli Zoltán elmondta: a vonatkozó munkaanyagot a drónok (UAV/UAS) méretének és hatótávolságának változását figyelembe véve folyamatosan alakítják, de nagyon fontos szempont az is, hogy milyen egyedi megkeresések és engedélykérések érkeznek a hivatalhoz. Hiszen speciális, UAV/UAS eszközökre, tehát a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó jogszabályok híján egyelőre a meglévő törvények figyelembevételével, de egyedi elbírálás útján adnak ki használati engedélyeket.
A Légügyi Hivatal éves szinten 150-200 engedélykérelmet vizsgál, de legalább tízszer ennyien röptetnek drónt illegálisan. Hivatalosan senki nem beszél róla, de Magyarországon már több drón okozta baleset is történt, például fesztiválon is zuhant már szórakozó emberek közé ilyen eszköz. Az általunk kérdezett szakember szerint ezek az ügyek általában közös megegyezéssel zárulnak, ezért nem kapnak nyilvánosságot.
Láthatóság és értesíthetőség
A drónok használatának egyik legnagyobb veszélye, hogy az egyre kisebb és egyre ügyesebb eszközöket hagyományos repülőgépek pilótái csak akkor veszik észre, amikor már késő lehet. Ugyanis a mentő- vagy rendőrségi helikopterek, esetleg a katasztrófavédelem légi járművei viszonylag szabadon használhatják a légtér bizonyos részét, ezért lenne fontos, hogy a drón kezelője képes legyen szakszerűen reagálni a nem várt eseményekre, legyen az egy másik jármű felbukkanása vagy bármilyen repülést befolyásoló hiba. Igaz, ha a felhasználó képes lenne is beavatkozni, még mindig meg kell oldani azt is, hogy a légi irányításért felelős hatóság folyamatosan láthassa, érzékelhesse a drónt, és ha baj van, azonnal értesíteni vagy utasítani tudja a használót.
A magyar légtérben jelenleg hivatalosan csak eseti vagy korlátozott légtér igénybevételére vonatkozó engedéllyel, valamint tevékenységi jóváhagyással szabad drónt röptetni, maximum 150 méteres magasságig és 25 kilogrammnyi tömeghatárig. A Légügyi Hivatal biztosítja a kért koordináták által határolt terület légterét, ahol más légi jármű nem jelenhet meg a munkavégzés ideje alatt.
A mai magyar szabályozás egyik nagy problémája, hogy – Európa legtöbb országához hasonlóan – a drónhasználók legtöbbje nem rendelkezik légi jármű vezetésére vonatkozó hivatalos képesítéssel. Ilyenkor a hatóság felé igazolni kell, hogy a használó rendelkezik a pilóta nélküli légi jármű használatára vonatkozó felelősségbiztosítással, valamint a légijármű-kezelési és -karbantartási útmutatóval. Aki mindennek nem felel meg, nem kap felszállási engedélyt. „Ha úgy látjuk, hogy akár a kérelmező, akár a körülmények alkalmatlanok, megtagadjuk az eseti légtérhasználati engedély kiadását. De szerencsére egyre több kérelem érkezik, ami azt mutatja, hogy a felhasználók egy része törekszik a törvények betartására” – hangsúlyozta a légügyi főmérnök.
Külföldön többféle iskolában is szerezhető képesítés, a legtöbb európai uniós tagállam a private pilot licence (PPL) néven ismert alapvető pilótajogosítványt kéri pilóta nélküli légijármű-rendszerek és -eszközök használatához is. Ezért általában a külföldről érkezők bírnak hivatalos képesítéssel, de van egy-két papírral rendelkező magyar drónhasználó is. Sőt, Magyarországon van olyan forgalmazó, amely az értékesített eszköz használati oktatását is elvégzi, nagyban megkönnyítve a hatóság dolgát.
Hatósági engedély kell majd a használathoz
A Légügyi Hivatal célja egyébként bevallottan az, hogy előbb-utóbb a hagyományos repülőgépek pilótákéhoz hasonló követelményeket támasszon a drónhasználók felé. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi célú vagy komolyabb paraméterekkel rendelkező eszközöket bizony csak képesítéssel lehet majd röptetni. A hatóság tervei szerint típusengedélyhez kötnék a gépek használatát, azoknak megbízható ipari környezetből kellene kikerülniük, de szervizelés is szerepelne az előírásokban.
Ozoli Zoltán hangsúlyozta: azt tervezik, hogy kategóriák szerint rendszerezik a drónokat, tehát a pilóta nélküli légi járművek és használóik között sem lesz egyenlőség. „Kategóriáktól és alkalmazási céltól függően lehetnek eltérő követelmények, itt a hobbicélú és kereskedelmi célú felhasználásra is gondolunk. Lenne egy játék kategória, amelyet a törvény nem szabályozna. Még. Mert az eszközök gyors fejlődéséhez folyamatosan alkalmazkodni kell” – mondta a főmérnök. Hozzátette: a hobbicélú felhasználáshoz kevesebb papír kell, viszont sokkal nagyobb lesz a korlátozás, míg a kereskedelmi használatnál több engedélyt kell beszerezni, de cserébe jóval nagyobb szabadság járna.
A készülő szakértői anyag eltérő előírásokat alkalmazna a használati területekre is: autóutak, lakott és ipari területek fölött például nem engedélyeznék a hobbicélú eszközök röptetését. Ennek tesztelésére aktív drónhasználókat kérdeztek meg, azért, hogy a szabályozás életszerű legyen.
A pilóta nélküli repülőgépek használatának ellenőrzéséhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala a rendőrséget is bevonná, konkrétan úgy, hogy a rendőr intézkedhetne az illegális drónhasználókkal szemben. És ha már fegyveres erők: a visegrádi négyek, tehát Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – Európa más országaihoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan – drónok katonai célú felhasználásának kiterjesztését és fejlesztését tervezik a jövőben.