A Tel-Avivi Egyetem kutatóinak sikerült elérniük, hogy az agy-számítógép interfész felismerje, ha a beteg egy szótagra gondol.
Úttörő eredményt értek el a Tel-Avivi Egyetem kutatói az agy-számítógép interfész fejlesztése kapcsán. A szakemberek egy olyan chipet fejlesztettek ki, ami lehetővé teszi, hogy az agyba mélyen beültetve kiolvassa onnan, milyen szótagra gondolt a beteg, majd azt ki is mondja a gép. A szakemberek szerint a kísérlet nemcsak ritka bepillantást nyújt az emberi agy mélységeibe, de végső soron a teljesen lebénult betegeknek is segíthet abban, hogy ismét kifejezzék magukat. A publikáció a Neurosurgery című tudományos lapban jelent meg.
A tudósok egy mozgássérült epilepsziás beteggel végezték el a kísérletet. Ennek oka, hogy egy olyan betegről volt szó, aki nem reagált jól a gyógyszeres kezelésre, ezért idegsebészeti beavatkozással próbáltak javítani az állapotán. Emellett az illető azon betegek csoportjába tartozik, akinek nem a kéreg felszínéről indulnak ki a rohamai, hanem mélyen az agyból. Hogy pontosan honnan, azt mélyen beültetett elektródákkal igyekeztek feltárni az orvosok, hogy egyáltalán tudják, hol kell operálni a beteget – írja az Interesting Engineering.
Mindez azt is jelenti, hogy az elektródákat már azelőtt beültették volna, hogy az agy-számítógép interfész tesztelése szóba jött volna.
A kutatók a vizsgálat során arra kérték az alanyt, hogy hangosan mondjon ki bizonyos szótagokat. Az ezekkel kapcsolatos agyi aktivitást rögzítette a számítógép, majd a mélytanuló algoritmus segítségével kiképezték az algoritmust, hogy pontosan határozzon meg bizonyos agysejteket. Ennek köszönhetően képesek voltak érzékelni azt az aktivitást, ami a szótagok kimondását előzte meg.
Az orvosok ezután arra kérték a beteget, képzelje el, hogy nekik mondja ki ezeket. A számítógép felismerte, mire gondol az illető, majd hangosan ki is mondta azt.
A kutatók azt szeretnék, ha végül a teljes beszédfelismerésig eljutna a rendszer, de már az is óriási áttörést jelent, hogy két szótagot fel tud ismerni a mesterséges intelligencia. Ennek köszönhetően ugyanis a betegek már képesek lehetnek újra kommunikálni a külvilággal úgy, hogy csak igent vagy nemet mondanak.
Az agy-számítógép interfész fejlesztése körül az elmúlt években nagy lett a tülekedés. Elsőként Elon Musk cége, a Neuralink ért el áttörő eredményt, de már komoly kihívója is akadt a vállalatnak. És akkor a gondolatolvasó ChatGPT-ről még nem is esett szó.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
