100 év története inti arra az EU-tag finneket, hogy vigyázzanak a NATO-tagsággal

1921-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió, valamint a cári Orosz Birodalomból néhány évvel korábban kivált Finnország. Azóta háborúztak, voltak feszült és békés korszakaik, és kísért még a „finlandizáció” is, azaz annak példája, miként maradhat független egy kis állam egy többé-kevésbé ellenséges világhatalom – a szovjet összeomlás óta Oroszország – szomszédságában.




Balla István: Bugyi leng az SZFE-n

A Színház- és Filmművészeti Egyetem új urai leginkább azzal bizonyítják a modellváltás szükségességét, hogy így lesz sok pénz és az eddigi romos infrastruktúra helyett csilivili épületekben, szép kollégiumban tanulhatnak a leendő színészek, rendezők, filmesek. Nem lényegtelen a tanulási környezet, de korántsem ez a fő szempontja a minőségi oktatásnak. Vélemény.









Deák Dániel: Alapítványi egyetemnél könnyebb átláthatatlanul kicsatornázni a pénzt

Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora. A folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Interjú.



Miért csak 50 éve kaptak választójogot a nők Svájcban?

Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.


Egy újfajta tükör már a pulzusunkat is leolvassa

Előre köszön és megmondja, hogy érezzük magunkat. Így foglalható össze az okostükrök új generációjának tudása, amelyek egyik példányát a fürdőszobák okosításával foglalkozó, franciaországi székhelyű Baracoda mutatta be.



"Katasztrofális erkölcsi kudarc" az oltásnacionalizmus

Kísért a múlt: a Covid–19-járvány első hullámában a szerencsésebb országok a maszkok és a kesztyűk exportját korlátozták, most pedig az oltóanyagok kerültek sorra. Világszerte dühöng az oltásnacionalizmus, és ennek nemcsak a fejlődő országok ihatják meg a levét, hanem a fejlettek is, mert az aránytalanság miatt lassabban áll talpra a világgazdaság.