Míg egyesek a gépek lázadásától féltik az embert, a katolikus egyház szerint az emberi tevékenység vezethet katasztrófához. Azt mondják, a racionális tudomány mellől nem szabadna hiányoznia a léleknek.
A hatalom soha nem szívelte a filozófiát, és ez kölcsönös volt – mondja a nemrégiben a nagy presztízsű olasz Galileo Galilei-díjjal elismert, közel fél évszázadon át oktató filozófiaprofesszor. Interjú.
„Az autonómia százszázalékos likvidálása lehetetlen, az, hogy a lehetőségekből mennyit használnak ki az emberek, rajtuk is múlik” – szűri le a közelmúlt tapasztalatait Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
Vida József szakácsként kezdte, de jó ütemben váltott profilt. A kutyák és a lovak fontosak az életében, maga darálja a takarmányt a tyúkjainak, de forgatott filmet Afrikában és "svábosan spórolós".
Bulgária helyett Görögországban raboskodhatott csak A tolmács című regény hőse – ez a helyszínváltás volt a feltétele annak, hogy Gergely Ágnes felkavaró könyve 1972-ben megjelenhessen Magyarországon.
Lassan már csak machetével lehet közlekedni ebben a társadalmi dzsungelben – jut végletes következtetésre a „kultúrharcon” elszörnyedő, regényeiben Erdély múltját megíró szerző.
A Szemrevaló Filmfesztiválon nézhetünk romantikus, ám merész vígjátékot és szerelmi roadmovie-t is.
Az országimázs-építés egyik pillérének szánt éttermi cigányzene támogatására született kormányprogram, a Muzsikáló Magyarország ötlete Kerényi Imre fejéből pattant ki. A kormánybiztos állítólag akkor érezte a szükségét az állami beavatkozásnak, amikor jó egy éve betért egy vendéglőbe, ahol csalódottan tapasztalta, hogy élő cigányzene helyett csak silány gépi muzsika szól. Hazatérve felkereste Orbán Viktort, akitől a hagyomány feltámasztásáért gyors kormányzati beavatkozást kért. A miniszterelnököt, aki maga is kedveli ezt a zenei műfajt, nem igazán kellett kapacitálni.
Augusztus 20-án (2018-ban) Szent István-rendet adományozott Áder az Amerikában élő Demény Pál demográfusnak. A legmagasabb állami kitüntetést azok kaphatják, akik kimagasló életművet tudnak felmutatni, vagy Magyarország érdekében tettek le az asztalra valami figyelemre méltót.
Lefordították, kinyomtatták, ám az 1968-as csehszlovákiai megszállás eltiporta, és a magyarok csak 1988-ban olvashatták a Tréfa eredeti példányait. A legendát kiállítás eleveníti fel.
Kiszállt az egykori Alexandra könyváruházak átvételére alapított Janikovszky és Kolosi Kft.-ből Janikovszky János, a Móra Kiadó Zrt. tulajdonosa, miután az együttműködés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
