A bankárságot saját vállalkozásokra váltó üzletember sokat tanult Csányi Sándortól, korábbi sajtóbefektetését nem bánta meg, kórházalapítóként viszont lassúnak látja az egészségügy átalakulását. HVG-portré Lantos Csabáról.
A HVG 2005 márciusában készített portréinterjút Kocsis Zoltánnal. Ezzel emlékezünk a 64 éves korában, vasárnap elhunyt kétszeres Kossuth-díjas zongoraművészre és karmesterre.
Mindig visszatérő kérdés, hogy az alkotó mit kezdjen a nemes klisékkel. Az új nagyregénnyel jelentkező író, az idei irodalmi Nobel-díj egyik titkos favoritja szerint a valóságnak létezik egy arányosabb változata.
A számok szikár emberének tűnő nemzetgazdasági miniszter a kormányfő családjának üzleti körével tartja a kapcsolatot – és nem mellesleg tudatosan építi saját politikai karrierjét.
Mit ért és mit ér ma a forint? – adódik a kérdés 70 évvel az új fizetőeszköz bevezetése után. A szerző kutatásaiból kitűnik, hogy az arany és a mozijegy, az élelmiszerek közül pedig a fehér kenyér drágult azóta a leginkább.
Hogyan szerezzünk bankot a semmiből? Miként vonjunk be közpénzmilliárdokat a machinációinkba? Elképesztő gazdasági trükkök sorát vetették be e célból a Töröcskei István jobboldali pénzember által fiktív tőkeemeléssel életben tartott Széchenyi Banknál – derül ki a HVG által megismert, több mint százoldalas MNB-jelentésből, illetve a Széchenyi észrevételeit tartalmazó dokumentumból. A szabálytalanságok azt követően sem szűntek meg, hogy az állam kisebbségi tulajdonos lett a bankban.
A strasbourgi bíróság egyik legjobb magyar ismerője Karsai Dániel ügyvéd, akit saját eseteiről, illetve általában az Emberi Jogok Európai Bíróságának működéséről kérdeztünk. Interjú.
Huszonkét évesen, 1946-ban emigrált Magyarországról, és telepedett le az Egyesült Államokban John Lukacs, ahol a már itthon megkezdett történészi pályáját folytatta. A HVG interjúja.
Közös hadsereg nélkül csirkék vagyunk. És azt álmodjuk, hogy meg tudjuk védeni a szemétdombjainkat.
Versbe, dalba és drámai jelenetekbe öntötték a kormányablak előnyeit a mórahalmi ovisok előadásában, egy kormányhivatal avatóján. A település fideszes polgármestere szerint ez normális, az óvodás csoport minden megnyitón fellép. Frissítés: a videót időközben eltávolíttatták a YouTube-ról, de azóta új helyeken is megjelent.
„A jövő körülbelül egy méter magas, vele tessék foglalkozni” – mondja a gyermekkönyvhét idei szónoka, Csukás István, akinek írásait éppen most rostálták ki a tankönyvekből.
Egykor magyar gyűjtők tulajdonában volt kilenc Cézanne-festmény is. Mára, egy híján – hol az anyagi kényszer, hol egy csábító ajánlat okán – mind külföldre vándorolt.
Ellenforradalmárságáért kiszabott másfél éves börtönbüntetését letöltve a magyar költészet kimagasló gyászversével, a Sirállyal tért vissza az irodalmi életbe Zelk Zoltán, akit a minap egyhangú szavazással választottak a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává.
Szakmailag előkészítetlen lépésnek tartja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) megszüntetését a Magyar Régész Szövetség (MRSZ); pénteki közleményében a szervezet a hazai örökségvédelem helyzetének jelentős romlásától tart.
Március 12-én ünnepelte volna az Úton című kultikus regény világhírű amerikai szerzője, Jack Kerouac a 90.
Bár ismét egyre többen tréfálkoznak az ország első számú vezetői rovására, kevés a valóban eredeti vicc. Magát a viccmesélést közben nem annyira a politikai változások alakítják át, mint inkább az internet.
A magyar rendőrség a szlovákoknál jelenleg kiadatási őrizetben lévő Jozef Rohactól várja az 1998-as Fenyő-gyilkosság megoldását, miközben északi szomszédunknak várhatóan átadja Haris Sándort. A Turek néven ismert férfi idehaza és Szlovákiában sem ismeretlen a hatóságok és a szervezett bűnözés köreiben. Életrajzát hullák kísérik.
Kenedi János szerint a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot. A történészt a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli, azt pedig, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, abszurdnak tartja.
A Naplók 1924-1925 című munkát Móricz szerelmi és magánéleti válsága miatt kezdte írni. Cséve Anna irodalomtörténész, a Naplók szerkesztője az MTI-nek elmondta: az első kötetből kiderül Móricz írói jellegzetessége, vagyis mindig elrejtett egy-egy szót, mondatot feleségének, Holics Jankának, később új szerelmének a naplóban, és a jelzés megjelent a közönségnek szánt írásokban is.
