Amiről nem beszélünk, az nincs – ezt tapasztalta meg Szalontay Tünde, aki érezte, hogy valami nincs rendben, de csak felnőtt fejjel szembesült az igazsággal. Traumáját újra és újra kijátssza magából a Jurányi színpadán a Született: Wágner Emese című monodrámájában.
A New York Times szerint Amerika veszélyes döntést hozott. Olyan útra terelte a nemzetet, amelyet senki sem tud teljes egészében előre felmérni. A cikk kitér arra is, milyen hibákat követtek el a demokraták.
A már életében legendává vált mexikói művész személyes használati tárgyai – fűzői, csizmái, beszáradt körömlakkjai – között voltak elzárva 50 évig azok a fotográfiák, melyek a művészpárt, családtagjaikat, ismerősöket, háziállatokat, valamint inspirációul szolgáló motívumokat ábrázolnak, és most Budapesten is láthatók.
Nagy fordulat történt Botswanában, ahol a szavazók kitették a függetlenség elnyerése óta kormányzó pártot. A dél-afrikai ország gazdasága a számok alapján jól teljesített a múltban, viszont lényegében egyedül a gyémántok bányászatára tudott támaszkodni. Ez a piac nagyot zsugorodott, a kormány így annak ellenére bukott meg, hogy a mérések szerint sokkal kevésbé korrupt, mint a régió többi vezető testületei. Vagy akár Magyarország.
Leállhat Ukrajna pénzügyi támogatása? Eldurvul a vámháború nemcsak Kína, hanem az EU ellen is? Több segítséget kaphat Magyarország Trumptól, vagy annyira szeretné a leendő elnök büntetni a német ipart, hogy annak az áldozatává válhatunk mi is?
Különös ez a nemzetközi cikkválogatás, hiszen amikor önök ezt olvassák, már szinte biztosra vehető, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, ugyanakkor ennek ismeretében is érdekesek a nemzetközi lapokban az elmúlt egy napban, az utóbbi órákban fölvetett kérdések. Az amerikai elnökválasztás mellett a FAZ a szlovák–kínai kapcsolatokkal, a Washington Post a moldovai választással, a Financial Times pedig a súlyos spanyolországi esőzésekkel foglalkozik.
Az amerikai választás szavazatszámlálásának finisében a győzelem küszöbére érkezett Donald Trump, aki négy év szünet után visszatérhet a Fehér Házba, ami legutóbb a demokrata Grover Clevelandnak sikerült. A szenátus már a republikánusoké, és ha a képviselőházat is megőrzik, a győzelmük totális lesz.
Korántsem biztos, hogy a magyar uniós biztost meg is fogják választani. Ha Várhelyi valóban bukik, Orbán új jelöltet állíthat.
A Tisza Párt egy mostani választáson nem pusztán a Fideszt múlná felül, de listán több voksot szerezne, mint a kormánypárt és a Mi Hazánk együtt. A Medián felmérésének nagyon is konkrét következménye lehet: a választók fejében.
A francia író százoldalas esszében emlékezik meg Lovecraft sokrétű és megkerülhetetlen, vallásalapítókkal vetekedő kulturális hatásáról.
Az egyetlen indiai Nobel-díjas költő, író, Rabindranáth Tagór életművének jelentős része az is, amit a Kalkutta közelében található birtokán alkotott: falureform, iskola, egyetem, nemzetközi tudományos fórum. Sántinikétannak erős magyar kötődései vannak, tanszéket vezetett itt Germanus Gyula, itt kapta az ihletet felesége, Hajnóczy Rózsa népszerű művéhez, a Bengáli tűzhöz, járt itt Baktay Ervin orientalista és két jeles festő, Sass-Brunner Erzsébet, illetve lánya, Brunner Erzsébet.
Egyszerűen befecskendezhető, majd néhány nap után feloldódó és a szervezetből gond nélkül távozó szívritmus-szabályozót (pacemakert) fejlesztettek svéd kutatók.
Nem kevés munkája van Orbán Viktornak abban, hogy Donald Trump vele példálózzon az amerikai elnökválasztás kampányában. És persze a magyar adófizetők is rengeteg pénzt költöttek erre a múló sikerre. De kinek és milyen hasznot hozhat, ha a republikánus jelölt visszatérhet a Fehér Házba?
Donald Trump visszatérése olyan veszélyt jelent, amilyen még nem fordult elő az ország történetében, írja a brit lap.
Még súlyosabb helyzetbe hozhatja Kijevet, ha az amerikai elnökválasztás után visszaesik az USA-ból érkező hadi segítség mértéke. A védelemhez való külföldi hozzájárulás ugyanis eddig sem volt elégséges. Ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül, Európa mennyire tudja átvenni a helyét? És vajon milyen „csodafegyverrel” teremtene békét Ukrajnában Donald Trump?
Szakmai vihar kerekedett az USA-ban, amiért két lap tulajdonosai nem engedték a szerkesztőségeknek, hogy kiálljanak Kamala Harris mellett. Az ilyen állásfoglalások hatása csökkent, és a lapok a semlegességükkel meg akarják akadályozni, hogy olvasókat veszítsenek a polarizált társadalomban. Ám lehet, hogy a dolog fordítva sül el.
Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?
Mérsékletre és higgadtságra inti az amerikaiakat a Washington Post vezércikke. A Financial Times a két elnökjelölt világpolitikai víziói közti különbségeket elemzi. Akárki is nyer ma Amerikában, Vlagyimir Putyin utána is tényező marad, írja a Times. A Guardian szerint a Nyugat adjon szabad kezet Volodimir Zelenszkijnek, miután Észak-Korea is beszállt az ukrajnai háborúban. A moldovai választást tárgyalja a Bloomberg és a Süddeutsche Zeitung. A Der Standard Herbert császárnak nevezi Herbert Kicklt.
Elérte már az emberiség a maximálisan lehetséges életkort, vagy még van hova fejlődni? Bár e kérdésről régóta tart a szakmai vita, tudósok ma inkább előbbit tartják valószínűnek, mivel az öregedést okozó élettani folyamatok kikapcsolása csodaszámba menne.
Egyes források szerint a két politikus között igen szoros a kapcsolat, eszmecseréjük gyakori és részletekbe menő, kiterjed a politikai, illetve kormányzati stratégia alapvető kérdéseire.
