Mesél a múlt: Oroszország akkor köt méltányos békét, ha rákényszerítik

Az elmúlt bő száz év történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy Moszkva csak komoly kényszer hatására hajlandó olyan békeszerződést aláírni, amelynek nem ő az egyedüli haszonélvezője. Ezek a szerződések rendszerint addig tartanak, amíg az őket életre hívó kényszerítő körülmények is fennállnak, amint ezek megszűnnek, az oroszok felrúgják a békét.


Ritkán lesz orvosból miniszterelnök-jelölt – Milyen vezető kell a magyaroknak? 

Látomás és indulat címmel szervez nyilvános vitát december 16-án a Méltányosság Politikaelemző Központ. Erős, karizmatikus vezetőt látnak szívesen az emberek, vagy épp az ellenkezőjét: pragmatikus-technokratikus vezetőt, aki ügyeket intéz? Ez a vitairat Orbán Viktor és Magyar Péter vezetői karakterét helyezi kontextusba.




Az Epstein-üggyel is párhuzamba állítja a Szőlő utcai botrányt a Le Monde

Trump a bevándorlókkal együtt a demokráciát is deportálja, mint a nácik a kristály éjszaka előtt. Az ausztráliai tragédia az antiszemitizmus általános megerősödésének következménye. Putyin húzza az időt a béketárgyalásokon, Nagy-Britannia „a béke és a háború közötti térben” működik – megszólalt az MI6 első női főnöke. Mi van akkor, ha kiderül, hogy az EU mégiscsak meglehetősen befolyásos? Témák és vélemények a világsajtóból.


Tisza Párttal riogatás, Orbán levele, aggódó idősek – a nyugdíjasok propagandalapján is Balásy Gyula gazdagodik

Az országgyűlési választások előtt újabb szám érkezhet a 2,1 millió példányban, közpénzből terjesztett, megjelenésében újságnak tűnő kiadványból a nyugdíjasok postaládájába. A propagandaszagú írásgyűjteményt már a MÁV és a Volán járatain is terjesztik, állítólag az idősek kérésére. A JóKorban nincsen impresszum: nem lehet tudni, hogy ki vagy kik írnak le például ilyen mondatokat: „Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának”.


Spiegel-kommentár: Az ausztrál merénylet legyen figyelmeztetés Európának

A Bondi Beachen elkövetett mészárlás nem elszigetelt jelenség, az tette lehetővé, hogy a nyugati társadalmak évek óta eltolják maguktól vagy bagatellizálják az antiszemita gyűlöletet. Erre figyelmeztet Richard Schneider, aki 10 éven át vezette a német közszolgálati ARD tel-avivi tévéstúdióját, és két évvel ezelőtt jelent meg Az Izrael-ügy: öt kérdés egy bonyolult országról című könyve.


„Nem mondták, hogy zár alatt van” – mire fél év után visszajöttek nyomozni, kipakolták Juhász Péter Pál irodáját

December eleje óta látványos akciókról számol be az ügyészség a Szőlő utcai ügyben, csakhogy ezekre több mint fél évvel azután került sor, hogy az egykori igazgatót, Juhász Péter Pált letartóztatták. Ráadásul úgy vonultak ki újabb nyomokat keresve, hogy előtte még értesítették is telefonon az akkor még megbízott igazgatót, Kovács-Buna Károlyt - tudta meg a HVG.



Előrehozott választások, omladozó koalíciók és populizmus: az új normalitás Európában

Az európai politikai tájkép egyre inkább széttöredezetté és kiszámíthatatlanná válik. Az EU-tagállamok több mint felét ma olyan pártok irányítják, amelyek nem a legnagyobbak az adott országban. Ami egykor kivétel volt – gyakori előrehozott választások, koalíciós összeomlások, az intézményekbe vetett bizalom elvesztése –, ma már az új normalitás. Európai bizonytalansági körképünk.





„Volt, hogy megjelent itt két programozó srác azzal, hogy elegük van a gép előtt ülésből, tanítsuk meg őket horgolni”

A téli szürkeségben vibráló színeivel terápiás térnek sem utolsó a Hollán Ernő utcában az 1001 Fonal, amely ma az egyik legnagyobb a kötőkre és horgolókra specializálódott üzletek között. A boltban nem csak csodaszép fonalak között lehet válogatni, azt is meg lehet tanulni, mi mindent alkothatunk belőlük. És még könyvklub is működik.



A kormány saját korábbi hibáit igyekszik befoltozni a százmilliárd forintos akkuprogrammal

Túl sok lett Magyarországon az energiatároló nélküli háztartási napelem, a kormány emiatt előbb kivezette a kedvező szaldó elszámolást, ezzel azonban kiszúrt több tízezer háztartással. Januártól ők 80 százalékos támogatással kapnak energiatárolót, hogy ne kelljen fillérekért a túlterhelt hálózatra önteniük a megtermelt áramot. A pályázat örvendetes, de a szakértő szerint nem ez a valódi megoldás.


Foreign Affairs-elemzés: Hogyan veszett el Európa?

Kiszabadulhat-e Európa a Trump-csapdából a szélsőjobb előretörése közepette? Erről ír közös elemzésében Nathalie Tocci, a Római Külpolitikai Intézet igazgatója, valamint Matthias Matthijs, akivel együtt tanít a Johns Hopkins Egyetemen.



„Óriásplakátokon, internetes reklámokban kellene hirdetni, hogy milyen jó pedagógusnak lenni”– interjú Gloviczki Zoltánnal

A pedagógushiány csökkentéséhez tudatosítani kellene a fiatalokban, hogy a tanári pálya egy nagyon szép, fontos, értelmes hivatás – állítja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, korábbi köznevelési államtitkár-helyettes. Gloviczki Zoltán szerint égetően fontos átgondolni például azt is, van-e értelme az olyan oktatásnak, ami az általános iskola felsőtagozatában zajlik.