A napokban az idegesség olyan jeleit észlelhettük a Fidesz soraiban, hogy ha nem is vetíti előre a bukás fényét, de elképzelhetővé teszi egy esetleges ideg-összeroppanás bekövetkeztét, írja szerzőnk. Vélemény.
A veterán újságíró szerint a magyar miniszterelnök a képmutatás mestere.
Újratervezésre kényszerült a hagyományos ellenzék. Az egyik része lehúzza a rolót, de van, ahol abban bíznak, hogy a KDNP mintájára a Tisza Párt szatellitszervezeteként túlélhetnek. Egy csoport valódi baloldali pártot álmodik. És van a Gyurcsány Ferenc vezette DK.
A szlovák határ mellett, az aggteleki dombok között bújt meg valaha az a falu, amelynek lakóit tulajdonképpen Horthy Miklós hobbija miatt telepítették ki. Házaik helyén ma temetői keresztekre hasonlító jelzés mutatja, hova vitték őket, de az egykori iskola épülete beavatja az erre tévedt vándort a település különleges múltjába.
A Zalakerámia romhányi üzemét leszerelik, a tófeji egység augusztus óta megint nem termel – tudta meg a HVG. Működnek tehát a kormány külföldi építőanyag-gyártókat sújtó intézkedései, hiszen a Lasselsberger tulajdonában álló patinás magyar csempegyártó a tönk szélére került, talpra állás pedig nehezen képzelhető el.
Az európai politikai főáramlat vezetői pánikba estek a szélsőjobb sikerei láttán, és sietnek, hogy átvegyék annak drákói felfogását menekültügyben – írja a lap vezércikke.
Ne tessenek megijedni, hiába igényelne a címben jelzett téma tisztességes kifejtése asztalhajlító terjedelmet, én erre fittyet hányok, és gátlástalanul tömörítek. A Háború és béke Tolsztojnál – fordítástól és kiadástól függően – körülbelül hárommillió betűből áll, mi pedig ebben a Concorde-os hírlevélben kihozzuk a témát úgy hétezer-ötszázból.Megjegyzem, már Tolsztoj is gátlástalanul tömörített, hiszen az évezredek óta minden nyelven közszájon forgó és metszően pontos „speciális katonai művelet” kifejezés helyett hányaveti pongyolasággal rendre a sok jó embert érthető okokból felzaklató „háború” rövidítést használta.A mi dolgunk persze összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, hiszen nem akarunk bemutatni egy komplett történelmi korszakot, megrajzolni 580 (!) szereplőt, továbbá nem akarjuk ábrázolni általában az embert, mint olyat, ahogy az orosz írófejedelem tette. Egyetlen kérdést szeretnénk megválaszolni: hogyan kell befektetni háborúban?
Jó ideje tart a politikai vita a szerbiai lítiumbánya nyitásáról, most a belgrádi parlamentben folytatódott, négy napon át, és még messze a vége. Ám úgy tűnik, ezúttal mindenki kapott valamit: az ellenzék és a kormány is.
Úgy tűnik, Várhelyi Olivér ismét uniós biztos lesz, és a parlamenti szakbizottsági meghallgatást sikerrel veszi majd. Azonban nem elsőre és nem azonnal: minden bizonnyal pótvizsgára kényszerítik. A magyar jelölt helyzetét Orbán Viktor és saját elszólásai nehezítik.
A forint az uniós csatlakozásunk óta eltelt húsz évben fokozatosan leértékelődik, de nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a térség devizáihoz képest is. A cseh korona példáján azonban látható, hogy korántsem kellene így lennie: a korona folyamatosan erősödni tud az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Mi az oka a gyengébb teljesítménynek, a folyamatos lecsúszásnak?
Az ukrán mélységi csapások miatt Oroszország átírja nukleáris doktrínáját, amivel elvileg könnyebbé teszi az atomháború megindítását. Putyin újra blöffölhet, de a Nyugatnak reagálnia kell a bejelentésére. Brit sajtóértesülés szerint atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre.
Magyarországon eddig is megfordultak F–15-ösök és 16-osok, de többnyire csak átmeneti jelleggel, leginkább gyakorlatok során, írja a brit lap. Az EU meg van döbbenve Orbán makacsságán, mivel a politikus továbbra is blokkolja Ukrajna megsegítését, írja a Süddeutsche. Fico Orbán nyomdokaiban halad, amikor Pekingnek és Moszkvának udvarol, jelenti ki a Bloomberg. Franciaország és Németország Európa érdekében sürgősen vesse magát párterápiának alá, javasolja a Financial Times szerzője. A The Guardian szerint Izrael nem a nyugati civilizációt védi, a Hamász pedig nem vezeti az ellenállást. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A francia lap szerint miután a magyar vezető éveken át blokkolt és ellenkezett az Európai Tanácsban, most nagy lendülettel beállt a republikánus jelölt mögé. Ez azonban újabb figyelmeztetés az EU-nak, miután még néhány hónapig Orbán tölti be a soros elnöki tisztet.
Tavaly még 10 ezer hallgató tanult külföldön az EU finanszírozta Erasmus-programban, de szeptembertől már csak a helyébe lépett magyar verzió, a Pannónia érhető el a modellt váltott intézmények hallgatói számára. Az állam pénzéből akár Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába is eljuthatnak a diákok, egyelőre mégis hatalmas kudarc a Pannónia.
Száz évvel ezelőtt, 1924. október 14-én született Budapesten a magyar bábművészet legnagyobb mestere, akinek bábjai bejárták a nagyvilágot. Magyarországon nemzedékek nőttek fel Mazsola, Tádé, Cicamica társaságában és barátságában. A bábozás vele érte el és fogta át a felnőtt nézők társadalmát. Párizsban élte és zárta le élete második felét, de haláláig a magyar nézőkkel maradt.
A gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit – állítja Miért buknak el nemzetek? című – magyarul 2013-ban megjelent – könyvében egy amerikai és egy brit közgazdász, Daron Acemoglu és James Robinson. Alábbi, a kötetet bemutató cikkünk 2013. augusztus 3-án jelent meg a HVG-ben, most abból az alkalomból közüljük újra, hogy a két tudós harmadik társukkal, Simon Johnsonnal közösen megkapták a közgazdasági Nobel-díjat.
Amikor Daron Acemoglu Miért buknak el a nemzetek? című könyvében szerzőtársával, James Robinsonnal arra kereste a választ, miért emelkednek fel és süllyednek le egyes nemzetek, arra jutott: a gazdasági siker sem történelmileg, sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem etnikailag nem determinált. Mi a felemelkedés titka, merre tart Magyarország, és mikor jön a következő kritikus fordulat – egyebek közt erről beszélt Daron Acemoglu az alábbi interjúban, amely a HVG Extra Business 2015/2-es számában jelent meg. Most abból az alkalomból közöljük újra, hogy a két szerző Simon Johnsonnal hármasban közgazdasági Nobel-díjat kapott.
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesei bemutatták, hogy mi Kelet-Európában azért vagyunk szegényebbek a nyugatiaknál, mert az elitünk legalább 700 éve azt tehet meg, amit akar; hogy az egykori gyarmatok közül azok lettek gazdagok, ahol demokráciaszerűséget hoztak létre az első érkező európaiak; és hogy van jó sok helye a világnak, ahol az uralkodó réteg átadja másnak a hatalmat, hogy aztán az újak ugyanolyan elnyomó rendszert hozzanak létre.
Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a genderről, az állam nem írhatja elő, hogy mi a helyes álláspont ebben a kérdésben, sem egyik, sem másik irányban – mert különben már nem lennénk messze a totalitarizmustól – fejti ki a Neue Zürcher Zeitungban Lorenz Engi, aki a közjog és a jogfilozófia professzora a St. Galleni Egyetemen, de tanít és kutat Freiburgban is.
