MDF a korrupcióról és a vállalkozókról

A szándéknyilatkozatban a parlamenti pártok vállalnák, hogy a 2006 tavaszán megalakuló Országgyűlés első feladata a korrupció ellen küzdő Tiszta Kezek Hivatalának felállítása lesz – mondta el az MDF elnöke sajtótájékoztatóján. A korrupcióellenes hivatal és az azt vezető testület felállítására hétfőn tett javaslatot Dávid Ibolya.

A sajtónak is átadott szándéknyilatkozat szerint a hivatal feladata lenne, hogy független szervezetként felderítse a korrupciós bűncselekményeket; ellenőrzési joga kiterjedne minden olyan ügyre, ahol közpénzeket használnak fel. A hivatal alá tartozna az állami nagyberuházások és szerződések, a pénzügyi támogatások és a privatizációs szerződések ellenőrzése.

Dávid Ibolya leszögezte: az elmúlt időszakban megnőtt a korrupció mértéke Magyarországon. Felmérések szerint "több száz milliárd folyik el közpénzekből, kézen-közön, különféle csatornákon”, ami egy jó korrupcióellenes hivatallal, egy jó korrupciót megakadályozó törvénnyel megakadályozható lenne" – mondta az MDF elnöke.

Példaként említette, hogy az Állami Számvevőszék három-négy esetben mutatta ki, hogy a MÁV-nál, az egészségügyben vagy a Malévnál olyan tanulmányok kifizetésére fordítottak százmillió forintos tételeket, "amelyeket aztán a fiókból sem vettek többet elő". A pártelnök utalt az autópálya-építésekre és a kampánypénzek felhasználhatóságának átláthatóságára is.

Dávid Ibolya szólt arról is: a Transparency International nemzetközi szervezet vezetője szerint Magyarországon a korrupció megszűnésével annyi pénzhez jutna a költségvetés, amely elegendő lenne a teljes magyar szegénység felszámolására.

Az MDF a hazai vállalkozók versenypozícióinak javítása érdekében erősíteni kívánja a piacvédelmet, javítani a vállalkozók tőkéhez jutásának feltételeit és csökkenteni az adminisztrációs terheket – mondta a párt frakcióvezetője Székesfehérváron.

Herényi Károly pártja programjának gazdasági fejezetéből azokat az elemeket ismertette meg az újságírókkal, amelyek véleménye szerint nem kerülnek pénzbe, megvalósításuk csupán politikai akarat kérdése.

"Ma a hazai vállalkozók sokasága kiszorult a magyar piacról, a saját piacáról. Nincs az Európai Uniónak (...) még egy olyan tagországa, amely ilyen kicsiny energiát fordítana a hazai piac védelmére, a hazai vállalkozók támogatására, a piacra jutás feltételeinek a megteremtésére" – tette hozzá a frakcióvezető.

A politikus szerint a piacvédelem leghatékonyabb eszköze a fogyasztóvédelem, de a kormány a piacvédelmi felügyelőség támogatását 40 százalékkal csökkentette, s emiatt a szervezetnek számos munkatársától kellett megválnia.

A vállalkozók segítésének másik eszköze a tőkéhez jutás feltételeinek megteremtése, mivel ma Magyarországon a vállalkozóknak csupán 5 százaléka jut valamilyen kedvezményes hitelhez vagy kamattámogatáshoz.

A versenypozíció erősítését szolgálná a vállalkozók adminisztratív terheinek enyhítése, amihez mindössze a számvitelről és az adózás rendjéről szóló törvényt kell módosítani – jelentette ki a politikus.