Újra látható a császárkori Róma

Róma 320-ban. Digitálisan rekonstruálták

Milyen volt Róma a késői ókorban, tíz évvel azelőtt, hogy Nagy Konstantin császár a birodalom székhelyét Bizáncba tette át? Hogy nézett ki Róma az időszámításunk szerinti 320. június 21-én? Mostantól megtudhatjuk. Az ókori Rómát ezentúl megnézhetjük. Terein, utcáin bóklászhatunk, a Colosseumot nemcsak kívülről csodálhatjuk meg, mint Fellini Rómájában, de belülről is, mégpedig nem mai, romos, hanem eredeti, ép állapotában. Végigmehetünk a Forum Romanumon, beléphetünk a Curia Juliába, vagyis a szenátus épületébe, vagy éppen Venus templomába, s körbejárathatjuk a tekintetünket a három dimenziós térben, megcsodálhatjuk a díszített falakat, szőnyegeket.

A Rome Reborn 1.0, vagyis az újjászületett Róma 1.0-ás verzióját, amelyet a virginiai egyetem vezetésével számos tudományos intézet, olasz, amerikai, brit és német régész, építész, valamint programozó készített el, június 11-én avatta fel jelképesen Walter Veltroni római polgármester. Bernard Frischer, a projekt igazgatója elmondta: szkennerekkel, kamerákkal és számítógépekkel bő tíz éve kezdtek a munkának, annak során mintegy ötszáz év tudósainak, építészeinek, művészeinek írásait, képeit, térképeit dolgozták fel. Ugyanis már a reneszánsz idején felmerült az igény az ókori Róma épületeinek újjáépítésére. Az ókori Róma - 320-ban egy millió lakosa volt - mintegy hétezer épületének, a 21 kilométeres városfalnak teljes digitális rekonstrukciójával az eddigi legnagyobb és legteljesebb történelmiváros-szimulációt hajtották végre. Mintegy 30 épületbe lehet bemenni, végigjárni a termeket, s közben körülnézni.

Az ókori szenátus belűlről

Bár a Rome Reborn 1.0 egy meghatározott napon ábrázolja Rómát a "second life"-ban – az online virtuális világban –, a tervek szerint nemsokára a három dimenzió mellé egy a negyediket, az időt dimenzióját is szimulálni fogják, amennyiben a jövőben a Város fejlődését is ábrázolni kívánják, a késő-bronzkori településtől a gótokkal vívott hatodik századi vesztes háború Rómájáig. Ezek persze új, már nem 1.0-val jelzett verziók lesznek.

A digitális város-rekonstrukció valóban új dimenziókat nyit nemcsak a virtuális valóságban, hanem a kutatásban és az oktatásban is. Hogy mondod? Holnapra Róma van feladva? Nézd meg a Google Earth-ön. Hogyan? Nem földrajzból, hanem ókori történelemből? Akkor kattints az újjászületett Róma ("Rome reborn") címre, nézz egy kicsit körül, holnapra ötös dolgozatot fogsz írni. – Ilyen jövő elé (is) nézünk.

Gerlóczy Ferenc