Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozat által szervezett beszélgetésen pénteken Budapesten kifejtette: az amerikai válság hatására a londoni bankközi kamatláb (Libor) az utóbbi időben példátlan módon, 200 bázisponttal emelkedett, ami drágábbá teszi a bankközi piacokon is a hiteleket. A helyzetet jól jellemzi, hogy a bankközi piac az Európai Unióban is befagyott, mivel a bankok nem mernek egymásnak hitelezni, s ezért a pénzüket inkább állampapírba fektetik vagy a központi bankokban tartják. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a bankok nem bíznak egymásban, mivel nem tudják, hogy melyik pénzintézet eszközei és termékei milyen kockázati összetételűek.
Kovács Álmos elmondta: az általános likviditási gondok miatt a magyar bankok, s rajtuk keresztül a cégek is nehezebben, drágábban jutnak hitelhez, s ez negatívan hathat az export alakulására és a reálgazdaság növekedésére is. A szakállamtitkár elmondta: ha elfogadják a 700 milliárd dolláros amerikai költségvetési csomagot, akkor annak elsősorban bizalmi hatásai lesznek.
A beszélgetésen Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója hozzátette: ha az amerikai képviselők nem fogadják el a csomagot, akkor várhatóan általános és kemény gazdasági recesszió lesz. Nem a csomag gazdasági hatása miatt – 700 milliárd dollár messze nem elég a problémák megoldásához –, hanem azért, mert elmélyül az amerikai bankrendszerrel kapcsolatos bizalmi válság. Ez pedig az egész világra kihat, mivel a bankrendszer is globális, és nem különül el amerikai vagy európai részre.
A két szakértő úgy vélte, az amerikai képviselők pénteken elfogadják a 700 milliárdos csomagot. Inotai András szerint a válság rávilágít arra, hogy a nemzetközi pénzügyeket szigorúbban és multilaterális módon kell szabályozni. Olyan szabályozásra van szükség, amit az egész világon mindenki elfogad, s nem lesz például különálló az amerikai, az európai, s a ma legkevésbé szabályozott ázsiai reguláció. A kutató úgy vélte, az unió hosszabb távon akár jól is járhat a válsággal: egyrészt azért, mert ennek hatására az integráció elmélyülhet, másrészt Európa teret nyerhet az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
