Büszke világpolgárok adták össze a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum anyagát: a tanszergyártásból meggazdagodó névadón kívül sorhajóorvos, főispán, gróf, professzor. Az ötvenes években fenyegetéssel serkentették az adakozókedvet, de a vas és acél országa jelszó jegyében is értékes kincsekhez jutott a múzeum.
„Alig volt olyan, a Keletet megjárt utazó a két világháború között, aki ne adományozott volna néhány tárgyat a múzeumnak”
– mondja Fajcsák Györgyi, az idén százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Egy apró, gyarmatosító múlttal nem terhelt országban így jöhetett létre a térség egyedüli, nemzetközi mércével is mérhető keleti művészeti múzeuma, amely most centenáriumi kiállításon mutatja be gyűjteménye keresztmetszetét.
A kezdetek nem sok jót ígértek. Az ország talán legzűrzavarosabb hónapját élte az alapító, Hopp Ferenc halálakor, 1919 szeptemberében. A gyermektelen optikus végrendeletében az államra hagyományozta több mint négyezer darabos keleti művészeti gyűjteményét, azzal a kikötéssel, hogy a szintén az államra örökített Andrássy úti villájában, egy róla elnevezett, önálló múzeumban mutassák be azt.
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.
A DK elnöke biztos benne, hogy indulnak a 2026-os választásokon, mégpedig saját listával.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A Tisza Párt elnöke reagált Orbán Viktor interjújára, amelyben a miniszterelnök azon kesereg, hogy Varga Judit, Magyar volt felesége már nincs a politikában.
Van, ahol így is majdnem negyven fok lehet a mai napon.
Amerikai kutatóknak sikerült csodát tenniük.
