Állami tenderek bajnokának köszönhetjük a térség legnagyobb keleti múzeumát
6 perc
2019.07.08. 14:00
Büszke világpolgárok adták össze a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum anyagát: a tanszergyártásból meggazdagodó névadón kívül sorhajóorvos, főispán, gróf, professzor. Az ötvenes években fenyegetéssel serkentették az adakozókedvet, de a vas és acél országa jelszó jegyében is értékes kincsekhez jutott a múzeum.
„Alig volt olyan, a Keletet megjárt utazó a két világháború között, aki ne adományozott volna néhány tárgyat a múzeumnak”
– mondja Fajcsák Györgyi, az idén százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Egy apró, gyarmatosító múlttal nem terhelt országban így jöhetett létre a térség egyedüli, nemzetközi mércével is mérhető keleti művészeti múzeuma, amely most centenáriumi kiállításon mutatja be gyűjteménye keresztmetszetét.
A kezdetek nem sok jót ígértek. Az ország talán legzűrzavarosabb hónapját élte az alapító, Hopp Ferenc halálakor, 1919 szeptemberében. A gyermektelen optikus végrendeletében az államra hagyományozta több mint négyezer darabos keleti művészeti gyűjteményét, azzal a kikötéssel, hogy a szintén az államra örökített Andrássy úti villájában, egy róla elnevezett, önálló múzeumban mutassák be azt.