Hogyan függnek össze a kriptopénzek a fenntarthatósággal?
3 perc
2019.10.30. 14:05
A bitcoin elképesztő drágulásáról, majd drasztikus értékvesztéséről szóló híreknek köszönhetően a legtöbb ember már hallott a kriptopénzek és egyéb kriptoeszközök világáról. A Bitcoin és társai szerepéről és jövőjéről megoszlanak a vélemények, ahogy arról is, baj-e, hogy ilyen sok energiát emészt fel a bányászatuk.
A blokklánc előnye a bizalom megspórolása, a demokratikusság, az átláthatóság és sok egyéb jó tulajdonság. A technológia iránt elkötelezettek hangja mellett viszont a hátrányait hirdetők is egyre több nyitott fülre találnak. A nem szakmabelieket leginkább azzal az érvvel győzik meg, hogy a Bitcoinhálózat üzemeltetéséhez elképesztő mennyiségű energiára van szükség. Becslések szerint a világ energiahasználatának 0,5 százaléka a bitcoin számláját terheli. Ez a csaknem 70 terrawattóra elegendő lenne Ausztria éves energiaszükségletének fedezésére. Joggal kérhető számon a hatékonyság hiánya, hiszen ekkora energiahasználat mellett is csak másodpercenként 7 tranzakciót tud feldolgozni a rendszer.
De miért használ ennyi energiát a bitcoin? A Bitcoin blokklánc nem más, mint olyan adatbázis, amely a bitcoin tranzakcióit rögzíti. Ezeket a tranzakciókat bizonyos időnként (10 percenként), becsomagolják egy adatstruktúrába, amit blokknak nevezünk.
Az egyes blokkok becsomagolása során mindig hivatkozni kell az azt megelőző blokkra, így alakul ki a lánc. A blokkokat az úgynevezett bányászok (magas számítási kapacitással bíró gépeket üzemeltető egyének/cégek) hozzák létre.
Bányászásnak hívják azt a folyamatot, amely során egy bizonyos matematikai problémát megoldva egy bányász elnyeri azt a jogot, hogy létrehozza a blokklánc következő blokkját. Az pedig, aki létrehozza a következő blokkot, jutalmat kap: jelenleg 12 bitcoint egy blokkért.
