Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A blokklánc előnye a bizalom megspórolása, a demokratikusság, az átláthatóság és sok egyéb jó tulajdonság. A technológia iránt elkötelezettek hangja mellett viszont a hátrányait hirdetők is egyre több nyitott fülre találnak. A nem szakmabelieket leginkább azzal az érvvel győzik meg, hogy a Bitcoinhálózat üzemeltetéséhez elképesztő mennyiségű energiára van szükség. Becslések szerint a világ energiahasználatának 0,5 százaléka a bitcoin számláját terheli. Ez a csaknem 70 terrawattóra elegendő lenne Ausztria éves energiaszükségletének fedezésére. Joggal kérhető számon a hatékonyság hiánya, hiszen ekkora energiahasználat mellett is csak másodpercenként 7 tranzakciót tud feldolgozni a rendszer.
Kanadai bitcoinbánya /// Kinek van erre energiája?
AFP
De miért használ ennyi energiát a bitcoin? A Bitcoin blokklánc nem más, mint olyan adatbázis, amely a bitcoin tranzakcióit rögzíti. Ezeket a tranzakciókat bizonyos időnként (10 percenként), becsomagolják egy adatstruktúrába, amit blokknak nevezünk.
Az egyes blokkok becsomagolása során mindig hivatkozni kell az azt megelőző blokkra, így alakul ki a lánc. A blokkokat az úgynevezett bányászok (magas számítási kapacitással bíró gépeket üzemeltető egyének/cégek) hozzák létre.
Bányászásnak hívják azt a folyamatot, amely során egy bizonyos matematikai problémát megoldva egy bányász elnyeri azt a jogot, hogy létrehozza a blokklánc következő blokkját. Az pedig, aki létrehozza a következő blokkot, jutalmat kap: jelenleg 12 bitcoint egy blokkért.
Bitcoin-automata Tel-Avivban /// Változó árfolyam
AFP
