Több nagy idei tűz miatt gyanúsított lett a polisztirol, de nem biztos, hogy elítélik

Szabó Judit Nikoletta

5 perc

2019.09.20. 13:50

Az égéskésleltetővel készült anyag nem képes önálló égésre, az ilyen homlokzati szigetelésen nem terjed a tűz. Fontos azonban a szakszerű ragasztás.

Múlt csütörtökön hatalmas tűz és füst keletkezett egy építés alatt álló angyalföldi magasház tetején. Júniusban pedig lángra kapott a szabad ég alatt tárolt habosított hőszigetelő műanyag a Veszprém megyei Nyírádon működő hőszigetelőanyag-gyártó üzem telepén. A bálákból fekete füst gomolygott. Bár a levegőben egyik esetben sem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó káros anyagot, ismét szárnyra kaptak a polisztirolos (EPS) hőszigetelés tűzbiztosságát firtató fejtegetések.

Magyarországon a leggyakrabban használt, az épület szinte minden részén alkalmazható hőszigetelő anyag a polisztirol és a kőzetgyapot. Az újonnan épült és a felújított épületek legkevesebb 65 százalékánál megtalálhatók. Emellett az üveggyapot, a fagyapot és más alapanyagú hőszigetelő anyagok is a piacon vannak.

Csak olyan polisztirol lap használható fel az építőiparban, amit – a magyar tűzvédelmi követelmények (OTSZ) és az európai termékszabványok előírásainak megfelelően – égéskésleltetők felhasználásával gyártanak. Így ha az építési hőszigetelő anyag netán lángot kap, nem kell tartani a tűz továbbterjedésétől. Míg fából lehet máglyát rakni, ami addig ég, amíg az anyag tart, kezelt polisztirolból ez lehetetlen. Míg a csomagoláshoz használt, égéskésleltető nélküli „hungarocell” képes vezetni a tüzet, a hőszigetelésnek legkevesebb 45 percig kell ellenállnia a lángoknak.