A britek után a svájciakkal is meggyűlik Brüsszel baja

Vazallusi megállapodás, gyarmati szerződés, kiszolgáltatási egyezmény.

Ilyen jelzőkkel illeti a svájci sajtó a félhivatalosan keretszerződésnek nevezett, mindössze 35 oldalas dokumentumot, amely az EU 28 országa és Svájc között kívánja átfogóan szabályozni a viszonyt. Ahhoz képest, hogy a hivatalosnak tekintett megállapodás már a múlt év végén megszületett, s a további időhúzásra Brüsszel akkor csak fél évet engedett, a folyamat még nem ért véget, és elég durvák az említett minősítések.

Az öt fejezetbe tömörített megállapodásról 2008-ban kezdett tárgyalni a két fél. A szerződés megalkotását Brüsszel szorgalmazta, ezzel akarta felváltani a kétoldalú – Bilaterális I. és Bilaterális II. elnevezésű, húsz központi és száz egyéb megállapodást tartalmazó – egyezmények létrehozta, egyre átláthatatlanabb rendszert.

Amikor az ezredfordulón érvénybe lépett a szabálydzsungel, az EU vezetői még azzal számoltak, hogy a semleges Svájc előbb-utóbb belép az unióba, s tagországként fog viselkedni. Amikor viszont rájöttek, hogy Bernnek egyáltalán nincs szándékában belesimulni a közösségbe, csak – ahogyan Brüsszelben fogalmazták –

„mazsolázni akar az uniós lehetőségekből”,

akkor jöttek elő a kapcsolatok egészét átfogó keretszerződéssel.