Nyomja a vállad a világ súlya? Az önkénteskedéssel magadat is megmentheted
Megoldást jelenthet a magányra, de segíthet a kiégéssel és a depresszióval küzdőknek is visszatalálni magukhoz és másokhoz.
Vazallusi megállapodás, gyarmati szerződés, kiszolgáltatási egyezmény.
Ilyen jelzőkkel illeti a svájci sajtó a félhivatalosan keretszerződésnek nevezett, mindössze 35 oldalas dokumentumot, amely az EU 28 országa és Svájc között kívánja átfogóan szabályozni a viszonyt. Ahhoz képest, hogy a hivatalosnak tekintett megállapodás már a múlt év végén megszületett, s a további időhúzásra Brüsszel akkor csak fél évet engedett, a folyamat még nem ért véget, és elég durvák az említett minősítések.
Az öt fejezetbe tömörített megállapodásról 2008-ban kezdett tárgyalni a két fél. A szerződés megalkotását Brüsszel szorgalmazta, ezzel akarta felváltani a kétoldalú – Bilaterális I. és Bilaterális II. elnevezésű, húsz központi és száz egyéb megállapodást tartalmazó – egyezmények létrehozta, egyre átláthatatlanabb rendszert.
Amikor az ezredfordulón érvénybe lépett a szabálydzsungel, az EU vezetői még azzal számoltak, hogy a semleges Svájc előbb-utóbb belép az unióba, s tagországként fog viselkedni. Amikor viszont rájöttek, hogy Bernnek egyáltalán nincs szándékában belesimulni a közösségbe, csak – ahogyan Brüsszelben fogalmazták –
„mazsolázni akar az uniós lehetőségekből”,
akkor jöttek elő a kapcsolatok egészét átfogó keretszerződéssel.
