Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
New York Times
Az európaiak attól félnek Alaszka után, hogy Trump nyomást gyakorol Ukrajnára, és olyan feltételeket kényszerít rá, amelyek túlságosan is az oroszok számára kedvezőek. Úgy látják, hogy sikerült ugyan elkerülni a legrosszabbat, legalábbis egyelőre, vagyis, hogy jelentős területek kerüljenek végleg orosz kézre, illetve, hogy vissza kelljen fogni az ukránoknak adott uniós segítséget. Ám ebből még nem következik, hogy teljesen megnyugodtak az európai vezetők – fejti ki Steven Erlanger, az újság fő európai diplomáciai tudósítója.
Két európai illetékes azt közölte: az amerikai elnök most azt hiszi, hogy gyorsan össze lehet ütni egy békeegyezményt, amennyiben Kijev jelentős részekről mond le a Donyec-medencében. Vagyis a teher Zelenszkij vállára kerül. Ám ily módon kirajzolódik egy mélyebben húzódó probléma az EU számára: nincs saját stratégiája a háború befejezésére, hát még Moszkva legyőzésére.
Inkább próbál lépést tartani Washington folyamatosan változó álláspontjával. Megkísérli rávenni Trumpot, hogy tartsa magát bizonyos vörös vonalakhoz, amelyek védik az ukrán szuverenitást és az európai biztonságot. Az elnök számára ugyanakkor a háború kolonc, amely gátolja, hogy jó viszonyt alakíthasson ki a Kremllel. Viszont Európa szemében Ukrajna sorsa stratégiai jelentőségű. Ha összeomlik az ukrán állam, szakértők szerint Oroszország megindulhat, hogy megváltoztassa az 1945 utáni nemzetközi rendet, és visszaállítsa a Szovjetuniót.
