Kijut-e az Eb-re a válogatott, mit tud majd Hosszú Katinka az olimpián?
Az olimpia és a foci-Eb évében rengeteg izgalom várható. Videós előrejelzés 2020 sporteseményeiről Horn Andrea és Gergely Márton tolmácsolásában.
Az olimpia és a foci-Eb évében rengeteg izgalom várható. Videós előrejelzés 2020 sporteseményeiről Horn Andrea és Gergely Márton tolmácsolásában.
Újratervez a Fidesz, az ellenzék keresi vezető erejét, közben Budapestre és Brüsszelre is érdemes figyelni. Gergely Márton és Tóth Richárd levezeti, miért nem fogunk unatkozni 2020-ban sem.
Jön Trump tárgyalása is, választások Európa-szerte, és az illiberális vezetők sem pihennek. Gergely Márton és Nagy Gábor levezeti, miért nem fogunk unatkozni 2020-ban sem.
Szeretem Magyarországot, mert… Milyen gondolatokat indít el bennük a fenti, befejezetlen mondat? – kérdeztük a matematikus-pszichológus Mérő Lászlótól.
Az utóbbi napokban két fontos személyt is megöltek Moszkvában, illetve az orosz főváros közvetlen szomszédságában az ukrán különleges erők tagjai. A célzott merényletek már régóta tartanak, az viszont újdonság, hogy már az ellenség legfőbb központjában sem érezhetik magukat biztonságban a közel három éve tartó orosz agresszióban fontos szerepet játszó tisztségviselők.
Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.
A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) nemrég tette közzé 2024-es globális felmérésének eredményeit, amely a művészeti kritika területén dolgozók helyzetét vizsgálta. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakmában dolgozók demográfiai összetételéről, munkakörülményeiről, fizetési struktúráiról, valamint szakmai motivációiról. A világ 59 országából érkezett válaszok betekintést nyújtanak a szakma globális kihívásaiba és lehetőségeibe. Ugyan a válaszadók arányában a magyar részvétel kimutathatatlanul alacsony, de a globális felmérés számai így is sejtetik, hogy jelentős szakadék tátong a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók helyzete, valamint a hazai körülmények között.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
Az év utolsó hónapjaiban is folytatódott a Tisza néppártosodása, már nemcsak a fiatalabbak, hanem a középkorúak is Magyar Péter pártját preferálják a Fidesszel szemben. A legidősebb és legalacsonyabb iskolázottságú csoportok viszont változatlanul masszív támogatói a kormánypártnak.