Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Társaság a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. Nem várható a működés beszüntetése, vagy jelentős csökkenése
– áll a Sólyom Hungarian Airways Kft. 2024-re vonatkozó mérlegének kiegészítő mellékletében. Ez valószínűleg csak egy könyvelői fordulat, ugyanis a nemzeti légitársaságként beharangozott Sólyom Airways üzemeltetésére létrehozott cégről van szó, aminek nemhogy légi közlekedési, de bármilyen más tevékenysége sincs 2016 óta.
A tavalyi évet is bevétel és munkavállalók nélkül zárták, 465 ezer forintos veszteséggel és mindössze 150 ezer forint igénybe vett szolgáltatással. Az élőhalottnak tűnő vállalkozás körül minimális mozgás van: 2021 augusztusában székhelye egy cégtemetőnek tűnő, ismert székhelyszolgáltató lett, 2023-ban óta pedig egy másik székhelyszolgáltatónál van pihenőhelye. Hogy a működés beszüntetése miért nem várható, arról megkérdeztük a tulajdonosokat, választ egyelőre nem kaptunk.
A cég évek óta stabilan őriz 300 millió forintnyi befektetett eszközt, amelyet teljes egészében az immateriális javaknál tüntet fel. Ez annyit jelent, hogy az összeg nem fizikai vagyontárgy vagy befektetett összeg, hanem például szellemi tulajdonhoz, szoftverhez vagy licencjoghoz kapcsolódó tétel. Gyanús azonban, hogy az eredménytartalék csaknem ugyanekkora, 298,7 milliós mínuszban van, ami arra utal, hogy a kimutatott eszköz inkább könyvelési tétel lehet, mint pénzzé tehető vagyon.
A vállalkozás 2000-ben Avicraft Légiszolgáltató Kft. néven alakult, majd 2013 májusában felvette jelenlegi nevét. Ekkor tulajdonosa a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding Kft. lett, amelynek tagjai Vágó József, Hurtyák Róbert András és a többségi befolyással bíró Lucsik János voltak. Később a holdingban kisebbségi tulajdonosként megjelent két magánszemély, Földes Dénes és dr. Hévizi Ákos is. 2020 decemberében az azóta megszüntetett holding kivált a társaság mögül, a többségi befolyása ekkor Ignácz Edithez került, a két kisebbségi tulajdonos pedig a cégben maradt. 2022 márciusában érkezett meg többségi tulajdonosnak Lucsik Balázs Péter, aki vélhetően rokoni kapcsolatban áll az alapító Lucsik Jánossal. A kisebbségi tulajdonosok változatlanok maradtak.
A jelenlegi tulajdonosi struktúra szereplői egyelőre nem halmozzák az üzleti sikereket, a székhelyszolgáltatóba tett, inkább csak papíron tengődő Sólyom is illeszkedik a sorba.
Lucsik Balázs Péter 2022 márciusában nem csak a Sólyom többségi tulajdonrészét vette át Ignácz Edittől, hanem a pénzügyi kiegészítő tevékenységet folytató IGLU LTP Kft.-t is, amelyben korábban Lucsik János is megjelent tulajdonosként. A cég ekkoriban már lejtmenetben volt: árbevétele a 2018-as, 235,3 millió forintos csúcsról 2022-re 8,6 millióra olvadt, 2024-ben pedig fel is számolták.
A másik két tulajdonos, Dr. Hévizi Ákos és Földes Dénes környékén a tavaly 4,9 milliárd forintos bevételt elkönyvelő Aktív Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft. bukkan fel, bár a társaságban egyikük sincsen benne. A cég tulajdonosainak nevei azonban árulkodóak: Földes Lajos és Hévizi János.
Hévizi Ákos 2020-ban kisebbségi részesedést szerzett a Sólyomban, eközben a Dentris Property Kft. ügyvezetőjeként dolgozott, a társaság ekkor az Aktív Kft. tulajdonában állt. A Dentris később egy áttételen át egy – ma cégvezetéstől eltiltott – szabadkai magánszemélyhez került, majd felszámolásba dőlt. Nem áll jól a szénája Földes Dénes érdekeltségének, a JUG-OBALA Kft.-nek sem. A céget 2022-ben az Aktív Kft.-vel alapította, a forgalom viszont teljesen elmaradt. 2024 végén 801,9 millió forint eszközt, 986,5 millió forint kötelezettséget és mínusz 184,6 millió forint saját tőkét mutattak ki.
Vágó József, a Sólyom Hungarian Airways Kft. vezérigazgatója és Lucsik János tulajdonos a légitársaság első hivatalos sajtótájékoztatóján a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálján, 2013-ban.
Túry Gergely
Egyszer szállt fel a Sólyom
A Sólyom 2013 nyarán robbant be – inkább csak a hazai sajtóba – amikor a Malév megszűnése utáni új magyar nemzeti légitársaságként mutatták be, grandiózus tervekkel: 2017-re 50 gépes flotta, 96 célállomás, hárommillió utas az első évben, nyolcmillió három éven belül. Bár a Sólyom már a kezdeti időkben is minimum kockázatosnak, inkább kamunak tűnt, voltak komolyan vehető körülmények: az üzemeltető cég képviselője Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának korábbi igazgatója volt. Toborzásba kezdtek, irodát béreltek, ománi és egyesült arab emírségekbeli befektetőkről szóltak a hírek, akik állítólag 160 millió eurós tőkével olajozták volna az indulást, amelyből 30 milliót az első hat gép finanszírozására szántak volna.
A HVG által ismertetett, független modellezés azonban már a bejelentéskor súlyos pénzügyi kockázatokat mutatott: a publikált paraméterek mellett az első évben 4 milliárd, 2017-re pedig 33 milliárd forintos veszteséget vetített előre.
Az első, bérelt Boeing 737-500-as – a HA-SHA, becenevén Álmos vezér – már 2013 augusztusában, látványos körülmények között érkezett Ferihegyre, majd még aznap visszarepült az Egyesült Királyságba.
A viharfelhők azonban hamar megjelentek: a befektetői pénzhez nem jutottak hozzá, mert a Sólyom nem tudta megszerezni az üzembentartói és működési engedélyt (AOC). A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala a beadott dokumentációt hiányosnak minősítette, többször hiánypótlást kért, és a cég hónapok alatt sem tudta teljesíteni az előírásokat. Az AOC-t végül a társaság 2014 végén elérte, a kereskedelmi járatok indításához szükséges Operating License-t (OL) azonban nem kapta meg.
A Sólyom tehát el sem tudott indulni, miközben a napi kiadások folyamatosan terhelték. A likviditási problémák gyorsan elmélyültek: már 2013 októberében bejelentették, hogy a dolgozók szeptemberi bérét nem tudják kifizetni, és az addigi költségeket tagi kölcsönből fedezik. A finanszírozási szorításban új bevételi forrást találtak: novemberben – a működési engedéllyel még mindig nem rendelkező – Sólyom minősített beszállítói adatbázist indított. Cégektől árucsoportonként több tíz- vagy százezer forintot szedtek be azért, hogy felkerüljenek egy listára, ami semmilyen megrendelést nem garantált.
Egy furcsa vargabetűvel télre már arról szóltak a hírek, hogy a légitársaságot megvásárolja a Panamában körözés alatt álló Welsz Tamás érdekeltsége, a Charity March Kft. Lucsik János, a Sólyom Airways alapítója szerint Welsznek Hurtyák Róbert adta el a társaságot hárommillió forintért, az ő tudta nélkül. Az interjú idején Lucsik még magabiztosan nyilatkozott a Sólyom jövőjéről. Az esetleges felszámolás megpendítésére úgy reagált:
Erre a kérdésre majd akkor fogok válaszolni, ha ez megtörténik. De szerintem a Sólyom repülni fog, erre fogadhatunk is akár egy üveg pezsgőben.
A tranzakciót végül nem jegyezték be, 2014 márciusában pedig Welsz Tamás rendőri intézkedés közben életét vesztette.
Lucsik 2013 decemberében a cég pénzügyeiről még azt állította, hogy nincsenek likviditási gondok, a szükséges forrásokat előteremtették, a működés biztosítva van. Néhány hónap múlva viszont már az AOC megszerzése mellett a Minősített Beszállítói Adatbázissal pórul járt vállalkozások, valamint a NAV és a Budapest Airport felé összejött tartozások kiegyenlítését jelölte meg célként.
A Sólyom működési feltételei pedig nem változtak. Hacsak annyiban nem, hogy az első és egyetlen, Magyarországra is eljutó repülőgépe, az Álmos vezér éveken át állt egy angliai reptér egyik eldugott zugában, egy ideig hajtómű, majd szárnyak nélkül. Az Airportal szaklap korábbi cikke szerint a tulajdonos a gép szétbontása mellett döntött.
Nem a Sólyom az egyetlen nagy magyar céges ígéret, amiből nem lett semmi:
Nyitókép: AFP / Isza Ferenc
