1920–2020: 100 éve találták ki a robot szót, és nagyon beletrafáltak
A múltat ugyanolyan nehéz megérteni, mint a jövőt megmondani. A HVG jóslata: a következő évtized a 100 évvel ezelőtti régi történeteket fogalmazza újra, de minden gyorsabb, veszélyesebb és még inkább felhasználóbarát lesz. Sorozatunk 3. része.
-
1920-as évek
A múlt század talán két legjelentősebb orvostudományi felfedezése is a 20-as évekhez köthető. 1923-ban kapott Nobel-díjat a kanadai–skót tudóspáros, Frederick Banting és John Macleod az inzulin hatásának leírásáért, s felfedezésük gyakorlati alkalmazása szinte azonnal elkezdődött.
Az inzulin adagolásához szükséges ún. inzulin toll
A cukorbetegek megmentője
Wikipédia / Közkincs
Egy másik skót biológusnak, Flemmingnek, pedig a bakteriális fertőzések megfékezésében kulcsszerepet játszó penicillint sikerült kitenyészteni – igaz, a gyógyszer használata csak a negyvenes években vált általánossá.
Korabeli reklám: a penicillin 4 óra alatt kigyógyít a gonorrheából
Bombasztikus állítások
Wikipédia / USA-kormány / Közkincs
Forradalom a fizikában és kémiában: 1921-ben Albert Einstein kapott Nobel-díjat, de az atomi világ megértése, azaz a modern kvantummechanika alapjainak lerakása miatt egy dán és egy osztrák fizikus, Niels Bohr és Erwin Schrödinger játszották az évtized főszerepeit. Bohr Einstein után egy évvel érdemelte ki a Nobel-díjat, de Schrödingernek 1933-ig kellett várnia az elismerésre. Einsteint nem győzték meg elsőre az atomi hullámok elméletének valószínűségszámítási elemei, s egy 1926-os levelében így reflektált:
