2020-ban jelentősen drágulni fognak az új autók – és ennek nyomós oka van
Nem csak új évtized, új korszak is kezdődik az idén az autóiparban. A gyártóknak minden korábbinál szigorúbb károsanyag-kibocsátási normáknak kell megfelelniük, miközben a vásárlók nem feltétlenül a legzöldebb termékeket favorizálják.
Ha szóba kerül az autózás, akkor szinte minden második mondatban felbukkannak a hibrid járművek, a villanymotorok és a tisztán elektromos hajtású kocsik. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez egyszerűen a technológiai fejlődés velejárója, a gyártók ilyen megoldásokkal próbálnak innovatív és környezetbarát új termékekkel megjelenni a piacon. Ebben is van ugyan némi igazság, mostanság azonban az autóipart nem önmagában az innováció mozgatja, hanem az új szabályozások által rohamos tempóban kikényszerített fejlesztések.
Ennek hátterében egy, az Európai Parlament és az Európai Tanács által tavaly áprilisban kiadott rendelet áll, melynek értelmében 2020-tól az autógyártóknak – az eddigi 130 gramm/kilométer helyett – flottaszinten el kell érniük a 95 gramm/km-es szén-dioxid-kibocsátást.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a benzinmotorral szerelt autóknak átlagosan be kell érniük 4,1 liter üzemanyaggal, a dízelesek fogyasztása pedig nem lehet magasabb 3,5 liternél. Amennyiben flottaszinten nem sikerül tartani a határértéket, eladott autónként minden egyes grammnyi többletért 95 euró felárat kell fizetnie a gyártónak.
Egy modern belső égésű motoros, de hibrid technika nélküli autó esetében nem ritka a 120 grammos érték, és ha egy konszern flottaszinten esetleg csak ezt az értéket tudja hozni, akkor autónként 2375 eurós, vagyis közel 800 ezer forintos büntetést kell fizetnie. Ez már jelentős mértékű profitveszteséget okoz – vagyis okozna, vélik az iparági szakértők, akik szinte egybehangzóan úgy vélik, hogy a büntetést, illetve a büntetés elkerüléséért bevetett fejlesztések árát a vásárlókra hárítják majd a gyártók, így jelentősen drágulni fognak az új autók.