A totális megfigyelés elkerülhetetlen, ha nyugodtan akarunk élni a városokban
Kínában az állam már szó nélkül megfigyeli az embereket, Európában pedig hamarosan önként fogják átadni az állampolgárok a róluk összegyűjthető információkat. A Corvinus Egyetem jövőkutatója, Rab Árpád szerint a digitális forradalom a teljes kontrollnak kedvez, de ettől lesz biztonságos a mindennapi életünk.
HVG: Minden technikai újítás megváltoztatta a társadalmat, a korongtól a gőzgépig. Mi a különbség az interneten, okoseszközökön, robotokon alapuló mostani forradalom és a korábbiak között?
Rab Árpád: Az információs technológiákat az különbözteti meg az eddigi társadalomformáló újításoktól, hogy példátlanul gyorsan terjednek el, az internet nagyon rövid idő alatt hódította meg és forgatta fel a világot. A gőzgép, a vasút, az automobil általánossá válásához több mint egy emberöltő kellett, így a társadalom alkalmazkodni tudott a hatalmas kulturális sokkhoz, amit okoztak. Nem tudtuk még megadni a válaszokat, hogyan tanítsunk akkor, amikor a gyerek már bármikor és bárhol rákereshet, mikor halt ki az Árpád-ház. Egyelőre nem tanultuk meg, hogy az információ és a tudás között különbség van, s azt sem, hogy a digitális identitás és a valós identitás nem ugyanaz.
HVG: Azt mondta korábban, hogy a modern társadalom lényege az együttműködés, de eddig is együtt tudtak működni az emberek. Mennyiben változik ez meg?
R.Á.: Egyre többen lakunk az egyre nagyobb városokban, ahol már nem léteznek az idegenek együttműködésének azok a formái, amelyek évezredekig segítették az életben maradást. Ezek szerepét mára átvette az okostelefon, amit megszerettünk, és megbízunk benne, mert kis szívecskéket kapunk rajta a fotóinkra. Ha ez közvetíti, habozás nélkül beülünk egy idegen autójába, elmegyünk a világ másik végére, hogy egy idegen ember lakásában szálljunk meg, megveszünk egy terméket valakitől, akit nem is láttunk. Ezek az igazi újdonságai az infokommunikációs forradalomnak. Úgy tűnik, az internet, a mobiltelefon azért jött létre, hogy újra együtt tudjunk működni, és ne legyen a város a félelem földje.
Ilyenek lehetnek majd a világ nagyvárosai 2050-re
Újabb nagyvárosokkal frissítették a Föld 2050 nevű weboldalt, ami segít elképzelni, milyen lehet az élet a jövőben, például Marokkóban.
HVG: De azt látjuk, hogy a hatalom, különösen Kínában, vissza is él a digitalizáció által lehetővé vált kontrollal. Hogy lehet elkerülni a totális megfigyelést?
R.Á.: Sehogy. Ne gondoljuk, hogy Európa kimarad ebből! Mi jogállamban élünk, ezért a rendőrség nem fogja csak úgy lekérni az útvonaltervezőnk adatait, pedig ez feleslegessé tenné a sebességmérő kamerákat, mert szinte minden szabálysértésünket megismerné. De ha a biztosítónk kérné le azzal, hogy bónuszt kaphatunk, ha ezzel bizonyítjuk, hogy szabályosan közlekedünk, azt máris nem tartanánk ördögtől valónak.