Az én hetem: Parti Nagy Lajos a kultúr-hajóágyúkról és a NER-tanárokról
7 perc
2020.02.09. 17:00
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Parti Nagy Lajosnak a következő szavakból kellett ihletet merítenie: nemzeti, partvonal, diadalmenet, vonulás, vesztegzár.
Nemzeti - A kormány előállt a Nemzeti Alaptantervvel, és ezzel azonnal tiltakozáshullámot váltott ki. Írók, pedagógusok, szülők értetlenkednek például a kötelező olvasmányok listája miatt, amiről nagy magyar szerzők hiányoznak, míg felkerült például Wass Albert és Herczeg Ferenc. A szakértők szerint a dokumentum köszönő viszonyban sincs a modern oktatással.
Partvonal - Dzsudzsák Balázst kitette eddigi csapata. Az egyesült arab emírségekbeli al-Ittihad Kalba egyik pillanatról a másikra engedte el, mivel a magyar válogatott játékos "nem tud már olyan teljesítményt nyújtani, amit a posztja megkövetel". A játékos azonban csupán rövid ideig maradt érvényes szerződés nélkül, ugyanis az egyesült arab emírségekbéli bajnokságban jelenleg az 5. helyen álló al-Ain leigazolta.
Diadalmenet - Rég nem voltak olyan jó napjai Donald Trumpnak, mint ezen a héten. Az elnök elmondta szokásos éves beszédét a törvényhozás előtt, felmentették az impeachment-eljárásban, ráadásul a demokraták első előválasztása botrányos (lejárató) körülmények között zajlott le.
Vonulás - Két vonulás is borzolta a kedélyeket ezekben a napokban. Menekültek egy nagyobb csoportja csütörtökön Szabadkáról a kelebiai határátkelőhöz vonult, ahol azt kérték: engedjék be őket Magyarországra, ahonnan tovább is mennének Nyugat-Európában. A kérést a magyar rendőrök megtagadták, a menekülteket visszaszállították a szerbiai táborokba. Eközben Budapestre ismét vonulást hirdettek meg szélsőjobboldali szimpatizánsok az úgynevezett Becsület napja alkalmából. A környék önkormányzatai közösen álltak ki a megmozdulással szemben.
Vesztegzár - Világszerte sok ezren – köztük magyarok is – is karanténban vannak a koronavírus-járvány miatt. A betegség mind több halálesetet okoz, és egyelőre nincs hatásos szer a vírus terjedésének megállítására. Így maradnak a lezárások, elkülönítések, vizsgálatok.
A vesztegzár szót nézegetem, nyugodt, néma, szótlan, ebből származik az ige, a vesztegel. De lehet fordítva is, hogy a vész főnévi származékából, a veszté-ból keletkezett az ig- képzővel: vesztig, azaz halálig, veszésig. Vesztegzár a Grand hotelben, Rejtő Jenővel akár kezdhetne is valami a NAT, de úgy látszik ez egy másik előretolt helyőrség. A vesztegzár mostanság veszteni látszik, a karantén (quarantaine, francia, de már megbízhatóan elmagyarosodott, nem kell félni) diadalmenete megállíthatatlan, a világ járványai és a világháló járványszerű reakciói utóbbit hozzák helyzetbe, több tízmillióan vannak vesztegzár alatt, hogy hiába vagy nem, szakértők sem tudják. A nem bezártakat alighanem megnyugtatja. Pár napja meghalt az orvos, aki először figyelmeztetett a vírusra, kapott is a fejére, ahogy az újságíró is, aki Vuhanból tudósított, s most már karanténban.
Koronavírusban vasárnap reggelig 811 ember halt meg Kínában, vagyis a világban. Hogy a „sima” influenza áldozatainak száma mennyi, nem tudom. Maradva a számoknál, most olvastam, ideírom: az utóbbi húsz napban 27-en fagytak meg Magyarországon, pontosabban kihűltek a fűtetlen lakásaikban. 2018-ban a KSH adatai szerint ez a szám 259. Hogy mi a sok, mi a kevés? Az egy is sok.