Kútba esett Angela Merkel terve a hatalom gördülékeny átadásáról, miután egy nem túl jelentős tartomány ügyéből országos botrány kerekedett, s a német kancellár kiszemelt utóda bedobta a törülközőt.
Kísértet járja be Németországot, a múlt kísértete. Január 23-án volt kilencven éve, hogy Hitler országos hatalomátvételét három évvel megelőzve Türingiában egy náci párti (NSDAP) minisztert állítottak a belügyek élére. A múlt héten pedig ismét csak Türingiában a jobboldali populista, időnként szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) szavazataival egyenesen miniszterelnök lehetett valaki.
Azóta káosznapok vannak a német belpolitikában. Először az éppen afrikai körúton tartózkodó Angela Merkel kancellár üzent haza a vendéglátójával közös sajtótájékoztatóról. Aztán válságülést tartott a berlini kormányt alkotó keresztény uniópártok (CDU–CSU) és a szociáldemokraták (SPD) koalíciós tanácsa. A vitatott körülmények között megválasztott Thomas Kemmerich szabaddemokrata (FDP) tartományi miniszterelnök lemondott, a CDU türingiai elnök-frakcióvezetője, Mike Mohring bejelentette távozását.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
