A koronavírus egy új korszak főpróbája

4 perc

2020.03.15. 10:00

Még a legracionálisabb embereket is elbizonytalanítja az elmúlt napokban kialakult helyzet. De mit tehet az, aki tehetetlenséget érez és szorong, de mégis meg akarja védeni a családját és fékezni a járvány terjedését? Szakemberek válaszolnak.

Az elemzés hátteréről
Schranz Edit, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet kommunikációs vezetője ült egy asztalhoz - egy méteres távolságra - Csepeli György szociálpszichológussal és dr. Spányik András szakorvos és pszichoterapeutával, az Európai Pszichoszomatikus Társaság tagjával, hogy megnézzék, mi szükséges ahhoz, hogy oldható legyen a tehetetlenség okozta szorongás. A beszélgetésbe bekapcsolódott egy Sanghajban élő és dolgozó magyar orvos is, aki sürgősségi orvosként a járvány kitörése óta a frontvonalban dolgozik egy sanghaji klinikán.
  • Így látja a helyzetet a szociálpszichológus

„Magyarország évtizedek óta most először találkozik ilyen helyzettel, nincs benne rutinunk, ugyanakkor a világháló és a média ontja ránk a vélt és valós információkat. Ebben a helyzetben talán a bizalom a kulcskérdés. A magyar társadalom bizalmi szintje európai összehasonlításban igen alacsony. Nem bízunk az intézményekben, a hatóságokban, de még egymásban sem, személyközi kapcsolatok terén is az látszik, hogy a jövedelem, iskolázottság szerint mért magasabb státuszúak bizalmi szintje magasabb. Ennek tükrében az úgynevezett hatósági karantén, amely szóösszetételből a karantén szó nyilván megkérdőjelezhetetlen intézkedés, rémképpé válhat, hiszen az első reflex annak az esetlegesen rendőri vasszigornak a víziója, amely tovább erősítheti a belső szorongást. Miközben azt gondoljuk, hogy mi magunk tehetetlenek vagyunk. A tehetetlen várakozás, ahogy a ránk zúduló információtömeg is szorongást okoz az emberekben, ahelyett, hogy maguk lépnének” – állítja Csepeli György szociálpszichológus.

A járványokkal együtt járnak az összeesküvés-elméletek - most sem úsztuk meg őket

Ahogy minden vészhelyzetben - elég csak például 2001. szeptember 11-ére gondolni - most, a világjárvánnyá vált COVID-19 betegség esetében is szárnyra kaptak az összeesküvéselméletek, s csakúgy, mint korábban, a cáfolatok sem nagyon győzik meg azokat, akik biztosan „tudják", hogy a világ a „háttérhatalom" irányítása alatt áll.