Miért kell kidobni az összes többi beteget, ha egyszer csökken az esetszám? Mi az új stratégia?
Van két hír, amely látszólag teljesen ellentmond egymásnak. Az egyik, hogy Magyarországon az aktív koronavírusos esetek száma jobb napokon már csökken, és alapvetően sem robban. Ezzel szemben ott a másik történés: a kormány egészen brutális eszközökkel szabadít fel 36 ezer kórházi ágyat a járvány elleni küzdelem részeként. Hazaküldi az ellátásra szoruló betegeket, ezzel magára haragítja családok ezreit, kirúgja az embertelen utasítás végrehajtásától ódzkodó igazgatókat, a létező legdurvább politikai szitokkal (Soros) üzeni meg a saját táborának, hogy árulásnak tekinti a szolidaritás lagymatag kinyilvánítását is – azaz hadikórházakat hoz létre tűzzel, vassal.
De miért van szükség a kórházi kapacitás növelésére, ha közben – állítólag – csökken a járvány terjedésének intenzitása? Ennek mi az értelme? Miért vállalja a népszerűtlen intézkedés következményét az a kormány, amelyik naponta végzett közvélemény-kutatások alapján hozza populista döntéseit (ingyenes parkolás, nyelvvizsga nélküli diploma, 13. havi nyugdíj)?
A hipotézisem a következő:
Orbán hamarosan bejelenti, hogy mi magyarok (az ellenzék aknamunkája dacára) legyőztük a járványt, de legalábbis túl vagyunk a nehezén.
A korlátozó intézkedések nagy részét feloldják, iskola valószínűleg ebben a tanévben nem lesz, de Lőrinc szállodái a nyáron már fogadhatnak vendégeket.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.
