Lakhatás: a kormány rásózta a problémát az önkormányzatokra, majd beszólt

Csak nem fogok örökké havi 150 ezer forintot kinyögni lakbérre, amikor egy hitelt ennél kisebb teherrel is törleszthetek, s akkor legalább a saját otthonomért dolgozom

– fakadt ki a HVG-nek egy, önálló életét egy 40 négyzetméteres, bérelt budai lakásban kezdő diplomás huszonéves. Pillanatnyilag valóban jobban megéri a jelzáloghitel, különösen azoknak, akik állami támogatásra is jogosultak. A rendszer rossz – mondja Hegedűs József, a Városkutatás Kft. vezetője, mert az állami segítségből épp a pályakezdő, 25–35 éves fiatalok maradnak ki. Sokkal észszerűbb lenne, ha ebben az életszakaszban bérlakásban laknának, csakhogy Magyarországon nincs szabályozott, a felek számára biztonságos bérlakáspiac.

Összecseng ezzel Matolcsy György minapi kritikája is. Ebben fenntarthatatlannak és kudarcosnak nevezte a kormány 2014-ben indított, egyoldalúan a keresletet turbózó lakáspolitikáját. Mint írja, az amúgy „jó szándékú családpolitikai intézkedések száguldó lakáspiaci inflációt eredményeztek”, különösen Budapesten, amely – a jövedelmeket is figyelembe véve – a lakásárak és lakbérek frontján a hatodik legdrágább főváros lett Európában. Ráadásul itt a lakók 80 százaléka a tulajdonosa is a lakásának – Bécsben csak 22 százalék ez az arány –, ami a jegybankelnök szerint drámai torzulás a nemzetközi versenyképesség szempontjából.

Meglepődne, ha tudná, mennyit kell emelkednie a lakás árának, hogy kitermelje a hitelt

A Bankmonitor elvégzett egy gyors kalkulációt, mert kíváncsi volt arra, hogy a következő húsz évben hány százalékkal kell éves átlagban emelkedniük a budapesti használtlakás-áraknak, hogy ma megérje hitelt felvenni a vásárláshoz. Az eredmény meglepő, de jobban belegondolva tökéletesen érthető: évi 1,27 százalékos áremelkedés kompenzálja a teljes futamidő alatt kifizetendő kamatot.

Matolcsy dörgedelme után szinte azonnal állami beavatkozást sürgetett a lakáspiacon a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős Fürjes Balázs államtitkár a Portfolio.hu-n. Szerinte ha tíz éven belül nem születik megoldás, Budapesten vészes munkaerőhiánnyal és demográfiai válsággal kell szembenézni. A jegybankelnökkel az elmúlt hónapokban többször is összecsapó Varga Mihály pénzügyminiszter tárcája ugyanakkor sietett megvédeni a mundér becsületét. Közölték, a kormány legfontosabb politikai célja az otthonteremtés, és „a kormány jó úton jár”. A szakemberek szerint azonban átfogó, hosszú távú lakás- és szociálpolitikai koncepció híján sokkal inkább politikai haszonszerzésről, a módos középosztály izmosításáról van szó.

Az MNB már 2019-ben is többször figyelmeztetett, hogy a fővárosban kezd túlfűtötté válni az ingatlanpiac, s üdvözölte a szuperkötvénynek is becézett Magyar Állampapír Plusz keresletcsökkentő hatását. Feledve, hogy maga is tevőlegesen részt vett a kereslet felpörgetésében: alacsonyan tartotta a kamatokat, és rászorította a bankokat az olcsó, fogyasztóbarát jelzálogkölcsönzésre. Nagy Márton alelnök nemegyszer hangoztatta, hogy a magyar lakosság sokkal kevésbé eladósodott, mint az európai átlag.

Egy szűk kör ügyeskedik a szuperkötvénnyel, a tömegek pénze alig mozdul

Az új lakossági állampapír bevezetésének egyik célja - állítólag - a „párnaciha-pénzek" bevonása volt az államadósság finanszírozásába. Na, ez nem nagyon jött össze. Ettől még a Magyar Állampapír Plusz alaposan átrendezte az értékpapírpiacot. A recept egyszerű: légy privátbanki ügyfél, vegyél Magyar Állampapír Pluszt, tedd le a bankodnál egy értékpapír-fedezetű, úgynevezett lombardhitelért cserébe, majd az így kapott pénzből vegyél megint MÁP Pluszt.