Konok Péter: Mi egy szobordöntés egy szoborállításhoz képest?

A társadalom állandóan változik, nem statikus, a szoborállítás és a szobordöntés pedig mindig szimbolikus aktus – tulajdonképpen egylényegűek. Mi több: egy politikai szobor lényegéhez tartozik, hogy magában hordja ledöntésének lehetőségét is. Vélemény.

  • Konok Péter

Én eléggé következetesen szoktam rühellni az összes olyan köztéri szobrot, ami túlmutat önmagán, nevezetesen azon, hogy a köz terét izgalmasabbá, szebbé, érdekesebbé tegye a köz és a tér számára (a köz és a tér alapvetően egyazon világ aspektusai: egy város nem csupán objektum, házak, utak, falak, rendőrségek, gyárak, parkok, börtönök, rakpartok, villamosok, szökőkutak, hamburgerárusok, lovasszobrok, luxusvillák és nyomornegyedek halmaza, hanem a benne élő emberek, és a közöttük lévő végtelenül összetett viszonyok állandó, burjánzó oda-visszahatása is),  és rühellem a politikusok, hősök és poéták szobrait, a sanda allegóriákat, édi-bédi zsánereket, ilyesmit.

Ha már közszobor, legyen nonfiguratív, olyan játék a térrel és az anyaggal, ami nem megalázza vagy kifosztja, hanem kihangsúlyozza, elmélyíti azokat, és a nézőket aktívan bevonja a tér- és anyagjáték aktusába, ezáltal pedig passzív nézőből aktív résztvevővé teszi őket. De persze ez csak az én preferenciám, nem igazán nevezhetném általánosnak.

Amerikában már a szobordöntésnél tartanak

A George Floyd halála miatt kirobbant rasszizmus és a rendőri erőszak elleni tüntetések egyik szimbolikus gesztusa lett, hogy Philadelphiában végre ledöntötték Frank Rizzo egykori polgármester és rendőrfelügyelő szobrát.

Talán közkeletűbb elképzelés, ha a világunkat afféle szoborparknak tekintjük, ahol a múlt (a régiség, vagyis az időbeliség) egyfajta önértékké válik, és a szobrok a hagyományba növesztett szimbolikus gyökerek, az adott társadalom biztonságérzetét növelő nyunyókák, a nyugodt alvás és a ragaszkodás kellékei. És persze, szimbólumok.

Annak szimbólumai, hogy az adott társadalom miként tekint magára, a múltba vetített önértelmezés kapaszkodói. Szobrot állítani mindig szimbolikus aktus, és ez különösképpen igaz konkrét történelmi személyiségek (vagy éppen történeti allegóriák) megszobrosítása esetén.

Márpedig a társadalom változik, cseppet sem statikus, és a szimbólumok folyamatosan átértékelődnek. És ahogy a szoborállítás, úgy a szobordöntés is mindig szimbolikus aktus – tulajdonképpen egylényegűek. Egy szobordöntésnek éppúgy jelentése van, mint egy szoborállításnak. Lehet persze, a hatalom szimbolizmusa, mikor új (vagy magukat újnak beállító) hatalmi aktorok rendezik át (lakják be) a teret, és egyben vagy egyenként vadásszák le elődeik térfoglalásának útjelzőit – és lehet ennél sokkal spontánabb, az adott társadalom (vagy inkább az adott társadalom egy újonnan aktivizálódó részének) önreflexiója. És persze, ezek keveréke is.

George Floyd halála

Rég nem látott tiltakozási hullámot okozott egy rasszista rendőri túlkapás az USA-ban. A rendőri intézkedés közben meghalt afroamerikai George Floyd haláltusájáról készült videó futótűzként terjedt a neten, zavargásokat váltva ki Minneapolisban és több más városban. Floyd szimbólumává vált a Black Lives Matter jogvédő mozgalomnak, újra napirendre emelve az intézményes rasszizmus problémáját.

Hozzászólások