Az oroszok szinte minden eddiginél nagyobb tempóban nyomulnak előre, amikor Trump végre távolodni látszik Putyintól
Az amerikai elnök most kezdi talán megérteni, hogy Vlagyimir Putyin sok mindent akar, de az ukrajnai béke ezek között nem szerepel.
Az Európa felett ezerkétszáz évig uralkodó, egységes nyugati keresztény egyház öt évszázaddal ezelőtt kilehelte a lelkét. Utolsó lehelete az ötszáz éve ezen a napon, 1520. június 15-én kibocsátott Exsurge domine kezdetű bulla volt.
Az Exsurge domine gregorián énekben:
A bulla a 7. zsoltárt idézi:
„Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen...”
Az ellenség, aki ellen a római pápa az Istent kívánta mozgósítani, egy világi ügyekben teljesen járatlan ágoston rendi német szerzetes, Martin Luther volt, aki igen sok mindent tudott, de számolni, számokkal bánni – hát azt éppen nem. Ezt klasszikus életrajzának szerzője, Richard Friedenthal szerint átvitt értelemben is igaznak tekinthetjük: egyáltalán nem tudott számolni gondolatai következményeivel az evilági uralmi rendre nézve, és el nem tudta volna képzelni, hogy azoknak világtörténelmi jelentőségük lesz.
Az egyház borzalmas morális állapotban volt. A korrupció, a nepotizmus, az élvhajhászat, a határtalan fényűzés és pénzéhség, a világi, hatalmi szempontok meghatározó szerepe igencsak szembeötlött. Papok, szerzetesek, lázongó humanista értelmiségiek és hívők tömege várta az egymást követő pápáktól az egyház reformját, megtisztítását, de hiába. A hosszú idő után összehívott ötödik lateráni zsinat és a pisai ellenzsinat sem hozott eredményt.
A lateráni zsinat lezárása után hét hónappal, 1517. október 31-én szögezte ki Luther a wittenbergi vártemplom kapujára a búcsúcédulák elleni levelét és 95 tézisét (hogy ténylegesen kiszögezte-e, az vitatott). Nem volt ez egységes és koherens szöveg. A szerzetes vitára szánt nézeteit, gondolatait írta össze, nem is gondolta, hogy a latin nyelvű irat a hívők szélesebb körében is elterjed.
A wittenbergi templom kapuja /// Pontokba szedte
Wikipédia / AlterVista / CC BY-SA 3.0
Márpedig villámgyorsan elterjedt. Lefordították németre, terjesztették szóban és írásban. Heteken belül ismertté vált a német területeken, hónapokon belül szerte Európában. Politikai programként hatott, kivált a gazdaságilag és önérzetileg megerősödő, puritán német polgárság körében.
Luther nem akart új egyházat alapítani, sem az egyetemes egyházból kiszakadni, de az ő alaptétele, a sola gratia egyszerűen megfosztotta funkciójától azt az egyházat, amely a IV. század óta világi hatalomként működött.
Ez a hatalom azon alapult, hogy az egyház uralkodik az üdvösség fölött. Intézményein és az egyházi rend általa felhatalmazott emberein keresztül meghatározza, hogy ki kerül a pokolba, a purgatóriumba, és kinek lesz része az örök élet és boldogság. Megmondja, mit mond az Isten. Miután az egyház határozza meg az emberek sorsát a jobbágyokétól a császárokéig a rövid földi életet követő végtelen időben, meghatározza azt is, kinek mit kell tennie.
