A rakétaépítő tinédzser, akinek szűk volt Dél-Afrika – Elon Musk életútja, 2. rész
Nagyon kevés olyan személyiséget találunk az egész történelemben, akinek hajthatatlansága és eredeti látásmódja lehetővé tette, hogy több iparágban is maradandót alkosson. A kevesek egyike, Elon Musk, elképesztő innovációkat kezdeményezett az elektromos autók, a kereskedelmi űrhajózás és a napelemes rendszerek területén. Sorozatunk végigköveti életútját a dél-afrikai gyermekkortól az üzleti élet csúcsáig.
A nagyközönség először 1984-ben találkozhatott Elon Reeve Musk nevével. A dél-afrikai PC and Office Technology című szaklap megjelentette a Musk által tervezett videojáték forráskódját. A Blastar nevű, tudományos-fantasztikus világ ihlette űrjáték 167 sornyi utasítás segítségével futott. Mindez még abban az időben történt, amikor a korai számítógép-felhasználóknak parancsokat kellett begépelniük, hogy a gépük egyáltalán működni kezdjen. Ebben az összefüggésben Musk játéka nem tűnt kimagasló számítástechnikai eredménynek, de az biztos, hogy túlszárnyalta azt a szintet, amelyre akkoriban a legtöbb 12 éves képes volt.
A magazinos megjelenés 500 dollárt hozott neki, minket pedig hozzásegít ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a személyiségéhez. A magazin 69. oldalán található bemutatkozásból kiderül, hogy a fiatalember a sci-fi-szerzőkére hajazó E. R. Musk névvel publikált, és nagy hódítások gondolatával játszott. A rövid leírás szerint „ebben a játékban egy idegen űrteherszállítót kell elpusztítani, amely halálos hidrogénbombákat és nyalábhelyzet-készülékeket szállít. A játék remekül használja ki a figurák és az animáció adta lehetőségeket, és ilyen szempontból mindenképp megérdemli a figyelmet.” Természetesen semmi lenyűgöző nincs abban, hogy egy kiskamasz a jó és a gonosz harcáról és az űrről fantáziál. Az a kiskamasz azonban, aki ezeket a fantáziaképeket komolyan is veszi, máris sokkal érdekesebb.
„Talán túl sok képregényt olvastam gyerekkoromban – merengett Musk. – Ezekben mintha folyton meg akarnák menteni a Földet. Arra késztetnek, hogy mindenképpen kíséreld meg jobbá tenni a világot, mert az ellenkezője értelmetlen.” Időközben magáévá tette annak a könyvnek az üzenetét, amely az egyik legnagyobb hatással volt rá élete során. Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvéről a következőképpen nyilatkozott: „Adams rámutat, hogy az egyik legnehezebb dolog megtalálni a megfelelő kérdést. Ha már megvan a kérdés, a válasz viszonylag könnyen jön. Arra a következtetésre jutottam, hogy
az emberi tudat kiterjesztésére kellene törekednünk, hogy pontosabban megítélhessük, milyen kérdéseket kell feltenni.”
Musk célkeresésének bizonyos indítékait könnyen tetten érhetjük. 1971-ben született, és a Dél-Afrika északkeleti régiójában fekvő Pretoriában nőtt fel, egy nagyvárosban, amely alig egyórányi autóútra van Johannesburgtól. Egész gyermekkorát belengte az apartheid szelleme, az ország feszültségek és erőszakos cselekmények gyakori helyszíne volt. Feketék és fehérek éppúgy összetűzésbe kerültek egymással, mint ahogy a különböző fekete törzsek tagjai is. Dél-Afrikát más nemzetek éveken át különféle szankciókkal sújtották rasszista intézkedései miatt.
Musknak megadatott a lehetőség, hogy gyermekkorában külföldre utazzon, és szembesülhetett azzal, hogyan szemlélik hazáját a kívülállók. Ennél is nagyobb hatást gyakorolt Musk személyiségére a Pretoriában és a környező területeken uralkodó fehér afrikáner kultúra, amelyben az erősen maszkulin viselkedés és a keménykedés számított ideálnak. Míg Musk bizonyos értelemben kiváltságokat élvezhetett, tulajdonképpen kívülállóként élt, mert visszafogott személyisége és különc hajlama ellentétes volt a korszellemmel. Állandóan megerősödött az a benyomása, hogy valami nagyon elferdült a világban, így Musk – szinte eszmélése pillanatától kezdve – a környezetéből való szabadulásról álmodozott.