Az uniós felzárkóztatási támogatások élharcosává lépett elő Orbán Viktor a brüsszeli költségvetési vitában.
Ha ambiciózus Európát akarunk, ahhoz ambiciózus költségvetés kell
– foglalta össze az uniós költségvetésről szóló maratoni tárgyalásokat a maga módján Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök nem sokat kockáztatott, hiszen egyelőre csupán pozícióharc folyik. Az Európai Unió állam- és kormányfői a múlt csütörtökön kezdődött és 29 órán át elhúzódó rendkívüli uniós csúcson nem tudtak megegyezni a 2021 és 2027 közötti pénzek elosztásának elveiről, kereteiről. Sőt egyelőre újabb rendkívüli csúcstalálkozót sem hirdettek meg, vagyis igencsak távol állnak egymástól az álláspontok.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azzal a javaslattal érkezett Brüsszelbe, hogy a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,074 százalékát fizessék be a közös kasszába, ami összesen 1094,8 milliárd eurós keretösszeget jelent. A most záruló hétéves pénzügyi keret maximuma a GNI 1 százaléka volt, 960 milliárd euró, a kifizethető summa pedig annak a 0,95 százaléka. Négy nettó befizető ország – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – most is ragaszkodik az 1 százalékos plafonhoz, ám ezt a támogatásban részesülő tagállamok nem fogadták el.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
Személyes profiljára posztolt erős véleményt.
