Menedéket kérnek, fegyvereket adnak: szovjet katonák a német egyesítés után – 1990. november 9.

5 perc

2020.11.07. 14:30

Egy évvel a berlini falomlás után a magyaroknak köszönik, de a lengyel szomszédokkal még van egy kis intéznivaló. Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.

A német egyesítés története
Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.
A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.

  • 1990. november 9. – Négy nap egy napon

Ma este lesz egy éve, hogy megnyílt a berlini fal. A német fővárosban – és hogy ezt így mondhatom, az is az egy évvel ezelőtti emlékezetes éjszaka következménye – rengeteg módon emlékeznek meg az évfordulóról. A parlament felsőháza, a szövetségi tanács ebből az alkalomból Bonn helyett Berlinben ülésezik.

A legkülönösebb megemlékezés, hogy Berlin egyik belvárosi terén, a volt pártközpont közelében hangszórókból este ismét felhangzik az egy évvel ezelőtti pártszóvivő, Günter Schabowski sokat idézett és azóta is tisztázatlan hátterű bejelentése az utazási szabadságról. A mai újságokból a magyarok sem maradnak ki: a falnyitás évfordulóján ez áll a Der Morgenben, hibátlan magyarsággal:

Hálás köszönet, magyarok.

Ez fizetett hirdetés: nem sokkal a választás előtt Genscher külügyminiszter pártja, a liberális párt így emlékezteti a választókat a falnyitás külpolitikai előzményeire.

A nevezetes 1989. novemberi sajtóértekezlet /// Nyitási akció
Bundesarchiv / Thomas Lehmann / CC-BY-SA 3.0

A mai ünnepségek sajátosan kapcsolódnak a nap más évfordulóival is: a 20. század német történelmében már korábban is háromszor történtek nevezetes dolgok e napon: 1918-ban lemondott Vilmos császár, és kikiáltották a később weimari néven ismert köztársaságot. Inkább csak utóbb jelentőséget nyerő epizód Hitler első próbálkozása, az 1923-as müncheni sörpuccs, és amire a korábbi események közül az utóbbi években leginkább visszaemlékeztek: 1938-ban a tragikus emlékű zsidóellenes pogrom, az úgynevezett birodalmi kristályéjszaka.

Ha ezek a dátumok nem estek volna így egybe, akkor valószínűleg most november 9-e, a falnyitás évfordulója lenne az egységes Németország nemzeti ünnepe. Így azonban a falnyitás mellett másra is gondolni kell. Délután a kristályéjszakára emlékezve emberláncot alakítanak a fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékhelye körül, este pedig egy evangélikus templomban a szociáldemokrata párt egyszerre emlékezik meg a falnyitás, a pogrom és a weimari köztársaság évfordulójáról.