Se szeri, se száma azoknak a szakértői és politikusi megnyilatkozásoknak, melyek szerint soha nem látott csapást mér a gazdaságra a koronavírus-járvány miatti általános lassulás. A közgazdászok hónapok óta próbálják megbecsülni, meddig gyűrűzik tovább az egészségügyi vészhelyzet hatása, milyen mélyre fog zuhanni a gazdaság, mi a módja, és mennyi ideig fog tartani a talpra állás. Különösen aggasztó, hogy több húzóágazat is súlyos fertőzési tüneteket mutat. Ilyen például a turizmus, és újabban az autóipar is: a minap a német BMW döntött arról, hogy elhalasztja Debrecenbe tervezett gyárának felépítését.
A kormány igyekezett elbagatellizálni a bejelentést: Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a cég biztosította a kabinetet, hogy nem a projekt kútba eséséről, hanem „csak csúszásról” van szó, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a gyár építési munkái már zajlanak. Ám e két körülmény éppenséggel pont arra világít rá, miért problémás ez a beruházás és az összes hasonszőrű, multik által állami hátszéllel lebonyolított fejlesztés.
Először is: minden jel arra utal, hogy a BMW nem figyelmeztette előre a magyar felet – ezért nem voltak kész válaszok a helyzet kommunikálására. A debreceni lakosokat legalábbis meglepte a bejelentés, az önkormányzat pedig hirtelen kommentálni sem akarta azt. A vállalat nem is sietett a nyugtatással, vezetői szintű debreceni látogatást például csak bő egy héttel a bejelentés utánra ütemeztek be.
Magyarország is megérzi, ha a német autógyártók nem taposnak bele
Minden idők legjobb októberét tudhatja magáénak a főként Mercedeseket gyártó Daimler. A német óriás egy hónap alatt 199 ezer Mercedes személyautót adott el, 4,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az éves adatok is növekedést mutatnak, igaz, szerényebbet, a stuttgarti vállalat egyszázalékos bővülést ért el az év első tíz hónapjában.
Természetesen egy magánvállalkozás olyan beruházást és akkor valósít meg, amilyet és amikor csak akar, nem tartozik számadással semmiféle kormánynak, és nem kötelessége politikusok nyugtatgatása.
