Mehet-e a kukába az adófizetőknek máris sok milliárdba kerülő autógyár-építés?

Se szeri, se száma azoknak a szakértői és politikusi megnyilatkozásoknak, melyek szerint soha nem látott csapást mér a gazdaságra a koronavírus-járvány miatti általános lassulás. A közgazdászok hónapok óta próbálják megbecsülni, meddig gyűrűzik tovább az egészségügyi vészhelyzet hatása, milyen mélyre fog zuhanni a gazdaság, mi a módja, és mennyi ideig fog tartani a talpra állás. Különösen aggasztó, hogy több húzóágazat is súlyos fertőzési tüneteket mutat. Ilyen például a turizmus, és újabban az autóipar is: a minap a német BMW döntött arról, hogy elhalasztja Debrecenbe tervezett gyárának felépítését.

A kormány igyekezett elbagatellizálni a bejelentést: Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a cég biztosította a kabinetet, hogy nem a projekt kútba eséséről, hanem „csak csúszásról” van szó, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a gyár építési munkái már zajlanak. Ám e két körülmény éppenséggel pont arra világít rá, miért problémás ez a beruházás és az összes hasonszőrű, multik által állami hátszéllel lebonyolított fejlesztés.

Először is: minden jel arra utal, hogy a BMW nem figyelmeztette előre a magyar felet – ezért nem voltak kész válaszok a helyzet kommunikálására. A debreceni lakosokat legalábbis meglepte a bejelentés, az önkormányzat pedig hirtelen kommentálni sem akarta azt. A vállalat nem is sietett a nyugtatással, vezetői szintű debreceni látogatást például csak bő egy héttel a bejelentés utánra ütemeztek be.

Természetesen egy magánvállalkozás olyan beruházást és akkor valósít meg, amilyet és amikor csak akar, nem tartozik számadással semmiféle kormánynak, és nem kötelessége politikusok nyugtatgatása.