Több száz millió eurós mínuszt okozott a világ labdarúgásában a leállás

Teljesült a Bundesliga régi álma. Az 1963-ban indult német profi labdarúgó-bajnokság szervezői évtizedek óta arra vágytak, hogy Európában a legtöbb nézőt ültessék a tévéképernyők elé, és ez az utóbbi hónapban sikerült. Némi szépséghiba, hogy ebben az időszakban nem akadt vetélytársa. Amikor május 16-án a 19 éves norvég csodacsatár, Erling Haaland a Ruhr-vidéki derbin megszerezte a Schalke ellen a Borussia Dortmund első gólját, az európai foci a koronavírus-járvány miatti két hónapos tetszhalott állapotából éledt újjá.

A Bundesliga meccseit pedig mindazok nézték, akik ráuntak a járvánnyal politikai parancsra dacoló fehérorosz labdarúgókra és az ázsiai baseballjátékosokra, na meg a korábbi mérkőzések ismétlésére. A német foci pünkösdi királysága azonban most véget ért: a múlt héten újraindult a spanyol bajnokság, Olaszországban kupaelődöntőket tartottak, és június 17-én – rögtön egy Manchester City–Arsenal-rangadóval – visszatér Európa leggazdagabb és legnézettebb pontvadászata, az angol Premier League (PL).

Beindul a brit sportélet

A kormány döntése értelmében hétfőtől újraindulhatnak a versenysportok Nagy-Britanniában.

A kényszerszünet nem csak a szurkolókat viselte meg. Egyre-másra születtek a becslések arról, mekkora bevételkieséssel jár a karantén a kluboknak, illetve az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), amely kénytelen volt 2021-re halasztani az idei Európa-bajnokságot, ahová még – a pótselejtezőkön – a magyar válogatott is eljuthat, ha előbb Bulgáriát, majd az Izland–Románia-párharcból továbbjutót legyőzi. Ezeket a meccseket az UEFA friss döntése alapján októberben és novemberben játszák majd.