Már nincsenek kiutasítva, mégsem biztos, hogy maradhatnak az iráni diákok
Nem verte nagy dobra, de visszakozott a kormány az iráni egyetemisták ügyében, akik a koronavírus-járvány első regisztrált fertőzöttjei voltak Magyarországon. Megszűnt az ellenük indult büntetőeljárás, de tartózkodási engedély is kell ahhoz, hogy Magyarországon tanuljanak tovább.
A magyar–iráni kapcsolatokat is veszélyeztette, hogy a koronavírus-járvány kezdetén az idegenrendészeti hatóság több mint egytucatnyi iráni diákot kitoloncolt az országból. Ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök rájuk hivatkozva sulykolta, hogy „az illegális migráció és a koronavírus-járvány között egyértelműen kapcsolat van, hiszen
számos bevándorló Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a fertőzés egyik gócpontja”.
Holott e diákoknak semmi közük nem volt az illegális migrációhoz, ők a Semmelweis Egyetemen tanulnak, s tartózkodási vízummal Magyarországon éltek; igaz, a járvány kitörésekor néhányuk otthon volt látogatóban. A keleti nyitás politikájának részeként az Orbán-kormány nagy reményeket fűzött az iráni gazdasági kapcsolatokhoz, s bár ezt az amerikai szankciók miatt most megnehezítették, nem akarnak lemondani e piacról. Ennek is betudható, hogy az irániak kérésére a teheráni magyar nagykövet fogadta a kitoloncolt diákok családját, a magyar igazságszolgáltatási szervek pedig megszüntették a járványügyi szabályszegés miatt indított büntetőeljárást a diákok ellen.
A diákok akaratukon kívül kerültek be a politika fősodrába. Elsőként, március 4-én, két iráni egyetemistánál mutattak ki koronavírust Magyarországon. Miután feltérképezték a kapcsolataikat, még tucatnyi orvostan-, gyógyszerész- és fogorvostan-hallgató társuk került a Szent László Kórházba megfigyelésre. Több gyógyszerészhallgató érdekében ügyvédjük az Alkotmánybírósághoz fordult, mert ők azt állítják, önként vonultak be a kórházba, s bár hallották a rendbontókat, ők nem tettek semmit.