Az amerikai sportolókat is megdolgozta a politika a moszkvai olimpiai bojkottért
Négy évtizede zárult a moszkvai nyári olimpia, amelyen az USA és legtöbb szövetségese nem vett részt a Szovjetunió afganisztáni inváziója miatt. A sportolókat érő washingtoni nyomásgyakorlás alig különbözött attól, mint amivel négy évvel később Moszkva elérte a Los Angeles-i játékok bosszúbojkottját.
Csak hazájukban olimpikonok azok az amerikai sportolók, akik megszerezték az indulás jogát a XXII. nyári játékokra, de mégsem lehettek ott Moszkvában, s a várt sikerek elérésével nem vehettek búcsút a társaiktól és a közönségtől a záróünnepségen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt ismeri el olimpikonnak, aki részt vett az eseményen, ám a 466 fős amerikai csapatból nagyjából kétszáznak ez sem előtte, sem utána nem sikerült, nekik az 1980-as év kínálta az egyetlen lehetőséget. Közülük sokakat – mint ez a mostani, 40. évforduló közeledtével tartott videókonferencián kiderült – máig bánt, hogy megfosztotta őket életük egyik legnagyobb élményétől a politika, mert az USA bojkottálta a moszkvai olimpiát, és erre a szövetségesei zömét is rávette.
A döntést meghozó Jimmy Carter demokrata elnök és Walter Mondale alelnök is él még, ám bocsánatkérésre egyiküknek sem futotta, az utóbbi is csak annyit préselt ki magából: sajnálja, hogy fájdalmat okoztak a sportolóknak, de jó döntést hoztak. Az 1980-as nyitóünnepség évfordulóján azt akkori csapattagoknak címzett levelében Sarah Hirshland, az amerikai olimpiai bizottság (USOC) elnöke is csak odáig jutott el, hogy a bojkottot megszenvedő atléták „többet érdemeltek volna”.