A NER parlamentjében az ellenzékkel lassan már szóba sem állnak
Ciklusról ciklusra veszít jelentőségéből a parlament, amit a mostani, a félidős mérleg is jól illusztrál. Kevesebb interpelláció és módosító javaslat, egyre rövidülő viták és ritkuló parlamenti ülésnapok. Az országgyűlés így mára teljesen elvesztette a kormány ellenőrzésével kapcsolatos szerepét.
Nem kell hideg vizes borogatás a nyári szabadságukat nemrég megkezdő országgyűlési képviselők ujjaira. A 2010-es évek elején még többször megesett, hogy egy-egy ülésszak során ezernél is többször (a 2010–2014-es ciklus derekán, 2012 első fél évében például közel 1300-szor) kellett megnyomniuk a szavazógombot a törvénygyári munkásoknak. Az elmúlt fél évben ezzel szemben már csak 431-szer hangzott el az ülésteremben a „megkérem képviselőtársaimat, hogy szavazzanak” felszólítás. Ám a mostani és az előző parlamenti ciklus felezőidei statisztikáit összehasonlítva nem csak a szavazásokról készült adatsor illusztrálja a parlamenti munka lendületének csökkenését.
A Fidesz el sem ment, így határozatképtelen lett a parlamenti ülés, ahol a klímaválságról vitáztak volna
A szerdai rendkívüli parlamenti ülést az LMP kezdeményezte, támogatta az ellenzék is, de a Fidesz nem ment el. Így a képviselők nem vitáztak az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó feladatokról.
Az évtized eleji nagyobb törvényalkotói aktivitás persze logikus következménye volt annak, hogy 2010-es győzelme után a Fidesz hatalmas elszántsággal vágott neki a feladatnak, hogy a rendszerváltás után eltelt két évtized törvényalkotói munkáját zárójelbe téve megszabaduljon a jogállami béklyóktól, és a maga érdekei szerint alakítsa a jogrendet. Még a következő, 2014-ben kezdődött ciklus is dinamikusan telt, bár az új törvények elfogadása mellett, „a reformok reformja” jegyében, ekkor már gyakran a saját törvényeit (köztük az alaptörvényt) módosította a fideszes többséggel az Orbán-kormány.