Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az USA Irán-politikája egy táborba szorította az európai hatalmakat Oroszországgal és Kínával. Teheránban a Nyugat felé nyitó mérsékeltekkel szemben a Kína-barát keményvonalasok kerekednek felül.
Fából vaskarikát akar kreálni az amerikai diplomácia, miután Mike Pompeo külügyminiszter a múlt héten elindította az Irán elleni nemzetközi szankciók újraélesítéséhez vezető folyamatot. Tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy Irán megsérti a 2015-ös atomalkut, ezért vissza kell állítani az ENSZ embargóját, amely alól éppen az öt évvel ezelőtti megállapodás adott felmentést Teheránnak. Pompeo azt állítja, hogy az USA-nak joga van elindítani a szankciók automatikus visszavezetését, a BT viszont határozatban hosszabbíthatja meg a felmentést a következő 30 napban.
Csakhogy nemcsak Oroszország és Kína, de Nagy-Britannia és Franciaország – az USA-n kívül a BT másik négy, vétójoggal rendelkező állandó tagja – is úgy véli, Washingtonnak már nincs felhatalmazása a szankciók újbóli bevezetésére. Hiszen Donald Trump amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a nukleáris egyezségből, amelyet a BT öt állandó tagja és Németország kötött Iránnal.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.