A kormány válasza a mesterséges intelligencia kérdéseire: Soros!
Végre elkészült a szakmai stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, ami tíz éven belül a munkahelyek negyedének sorsát szabja meg, ám a kormány ezt is sorosozásra használja.
Inkább kalmárkodna a kormány a magyar adatvagyonnal, mint hogy feltétel nélkül együttműködjön az Európai Unióval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázásában. Ez derült ki abból a felszólalásból, amelyet a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség élére állított Gál András Levente mondott el a minap egy online szakmai konferencián annak apropóján, hogy elkészült Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája. Pedig a mesterséges intelligencia (MI) lényege, hogy a gépek maguk is tanulnak és hibákat korrigálnak, méghozzá minél nagyobb adatbázis alapján. Ez teszi lehetővé, hogy például egy önvezető autó helyesen ismerje fel az egyedi közlekedési helyzetben rejlő veszélyeket, hogy egy hitelbírálat során a szoftver minden szempontot figyelembe vevő, objektív döntést hozzon, netán egy külföldi szálloda recepciós chatbotja magyar nyelven is helyesen értelmezze, ha ketten három éjszakára, nem pedig hárman két éjszakára keresnek szállást. Minél több közlekedési szituációt, minél több hitelügyletet, minél több nyelvi kifejezést és hangzást táplálnak be a gépbe, annál tökéletesebb lesz a megoldás.
Megteremtenék az európai mesterséges intelligenciát, itthonról az ELTE szállt be
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével kezdte meg munkáját a HumanE-AI-Net európai mesterséges intelligencia kiválósági hálózat - közölte a budapesti egyetem.
Magával az elkészült stratégiával az MI hazai szakértői is elégedettek, egyikük a HVG érdeklődésére úgy fogalmazott: az Innovációs és Technológiai Minisztérium meglepően nyitott volt a véleményükre, és szabad kezet kaptak abban, hogy alulról építkezzenek. Ennek eredményeként a dokumentum nem hallgatja el a nehézségeket sem. Például azt, hogy egy 2011-ben elfogadott törvény ellenére a közigazgatási adatvagyon mind a mai napig csak korlátozottan hozzáférhető, vagy hogy a magyarok digitális tudása jelentősen elmarad az európai átlagtól. Illetve hiába lép fel egy kis nemzet nagy mellénnyel, a magyart viszonylag kevesen beszélik, ezért az annak használatára épülő fejlesztések nem kifizetődőek.