A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A legújabb gázai háború tetőfokán, május 15-én, szombaton az izraeli légierő lebombázta Gázavárosban az al-Dzsalaa nevű 12 emeletes toronyházat, amely otthont adott az AP, az al-Dzsazíra és más médiacégek irodáinak is. A hír óriási felháborodást keltett, hiszen a legelső perctől fogva abban a formában, keretezésben került ki a címoldalakra, hogy Izrael szándékosan próbálta ily módon is ellehetetleníteni a barbár gázai támadásairól szóló objektív tudósításokat, akadályozni a független média munkáját.
A Hamász terrorakcióiról leginkább hallgató ENSZ-főtitkár most megszólalt, "nagyon aggasztónak" nevezve a toronyház - emberi áldozattal nem járó - lerombolását, és ha már nála volt a szó, emlékezetett arra, hogy "a civil- és médialétesítmények körültekintés nélküli támadása a nemzetközi jogba ütközik". A Riporterek Határok Nélkül (RSF) egyenesen a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult azzal a kéréssel, hogy háborús bűntényként vizsgálja - nem a Hamász vagy a Palesztin Dzsihád rakétatámadásait, hanem ezt az esetet.
