Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Nincs még egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy az egész világot térdre kényszerítő koronavírus állatról terjedt át emberre vagy egy vuhani laboratóriumból szabadult el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy jelentésében kizárta a laboratóriumi verziót, ám a dokumentum tartalmát többen élesen kritizálták, köztük maga a WHO vezetője is. Leginkább azért, mert a WHO stábja mindössze egy szervezett túrát tett a laborban, részletes vizsgálatot nem végzett. Ugyanakkor köztudott, hogy a vuhani laboratóriumban végeznek kísérleteket olyan vírusokkal is, amelyek hasonlítanak a mostani pandémiát okozó koronavírushoz.
Kína természetesen tagadja a laboros elméleteket, míg több nyugati hírszerzőszolgálat, köztük a brit sem zárja ki ennek a lehetőségét. Akadnak közvetett bizonyítékok, mint például az, hogy a vuhani virológiai labor három munkatársa is úgy megbetegedett 2019 novemberében, hogy kórházi kezelésre szorult, ám lássuk be, ez azért nem a legizmosabb bizonyíték ennek az elméletnek az alátámasztására.
A világ első járványügyi nyomozását egy csecsemő pelenkái és sörfőzők segítették
A modern járványtan 1854-ben Londonban született, amikor egy angol orvos térképen ábrázolta a kolera áldozatait, így bizonyítva, hol a fertőzés gócpontja. A kortársak inkább a miazmákban hittek.
